Elképesztő, mivel trükköznek a hackerek 2026-ban: egy másodperc alatt repül minden pénze annak, aki erre nem figyel oda

Egy rosszul megírt e-mail, egy túl gyors kattintás vagy egy automatikusan használt AI-eszköz ma már elég lehet ahhoz, hogy érzékeny adatok kerüljenek rossz kezekbe. A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése alapjaiban változtatja meg a kiberbiztonságot: nemcsak a támadókat teszi hatékonyabbá, hanem új, nehezen felismerhető kockázatokat is hoz. A szakértők szerint 2026-ra az AI-hoz köthető adatszivárgás válik az egyik legsúlyosabb digitális fenyegetéssé. A szervezeteknek egyszerre kell lépést tartaniuk az innovációval és megőrizniük a biztonságot, miközben a szabályozási keretek és az emberi szakértelem gyakran nehezen követi a technológiai fejlődést.

A 2025 augusztusa és októbere között a Statista felmérése által megkérdezett több mint 800 szakértő 34%-a szerint a generatív AI által okozott adat­szivárgás jelenti 2026 legnagyobb mesterséges intelligenciához kapcsolódó kockázatát. Ez jelentős elmozdulás az előző évekhez képest, amikor még a támadók technológiai fejlődése számított a fő fenyegetésnek. A jelentés készítői szerint ez a változás fordulópontot jelez: a generatív AI mindennapi munkafolyamatokba való beépülése új szintre emeli az adatvesztés és a gazdasági kémkedés kockázatát.

A megkérdezett vezetők 62%-a számolt be arról, hogy saját vállalatát vagy szakmai hálózatát érintette AI‑hoz köthető adat­szivárgás az elmúlt évben, összességében pedig 73% tapasztalt valamilyen kiberalapú csalást, ami a phishing szélsőséges elterjedtségét mutatja.

A vállalatokat érintő további gyakori fenyegetések továbbá:

• A számla- és fizetési csalások, 37%-ban,
• És a személyazonosság-lopások, 32%-ban

A mesterséges intelligencia egyre kifinomultabbá teszi ezeket a módszereket, miközben a generatív AI miatt a támadások száma is drámaian növekszik.

A  Global Cybersecurity Outlook 2026-os jelentése szerint pedig az AI elterjedése és a kiberfelkészültség közötti kapcsolat új egyenlőtlenségeket is teremt. A felmérésben részt vevő válaszadók 94%-a szerint az AI lesz a kiberbiztonság legmeghatározóbb változást hozó tényezője 2026-ban, ami egyébként már 2025-ben is elég jelentős volt - erről korábban a Bankszövetség kibervédelmi szakembere nyilatkozott bővebben a Pénzcentrumnak.

Ennek megfelelően egyre több szervezet vizsgálja aktívan az AI-eszközök biztonságát: míg 2025-ben ez az arány 37% volt, 2026-ra 64%-ra emelkedett. Ugyanakkor az AI-hoz kapcsolódó sebezhetőségek is rohamosan szaporodnak: a megkérdezettek 87%-a ezeket azonosította a leggyorsabban növekvő kiberkockázatként.

A geopolitika továbbra is meghatározó tényező. A szervezetek közel kétharmada már számol geopolitikai indíttatású kibertámadásokkal, beleértve a kritikus infrastruktúrák elleni akciókat és a kiberkémkedést. Ezzel párhuzamosan csökken a nemzeti felkészültségbe vetett bizalom: a válaszadók 31%-a alacsonynak ítéli országa képességét egy jelentős kiberválság kezelésére. A bizalom regionálisan erősen eltér: míg a Közel-Kelet és Észak-Afrika térségében magas az önbizalom, Latin-Amerikában és a Karib-térségben kifejezetten alacsony.

Mindezek fényében a kollektív kiberreziliencia erősítése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szükségszerűséggé válik. A kiberbiztonság olyan határterület, ahol az együttműködés továbbra is lehetséges és rendkívül hatékony – még egy töredezett, bizonytalan globális környezetben is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Meglepő, ami kiderült az április 12-i választásokról: csak saját magát hibáztathatja rengeteg magyar, hogy ez így alakult?

Magyarország helyzetét az európai digitális átállásban vegyes kép jellemzi.

Így játsszák ki a csalók a biztonsági rendszereket

A legtöbb kibertámadás ma már nem úgy kezdődik, hogy a hackerek egy ritka technikai hibát keresnek egy programban. Sokkal egyszerűbb módszert választanak: megszerzik egy felhasználó hozzáférését, és úgy lépnek be a rendszerbe, mintha jogos tulajdonosok lennének. Ez lehet egy ellopott jelszó, egy megtévesztéssel kicsalt belépési adat, vagy egy aktív bejelentkezés „eltérítése”.

Az elmúlt év tapasztalatai szerint az esetek döntő többségében valamilyen ilyen visszaélés is szerepet játszott. Ennek oka, hogy ma már egyre több online szolgáltatást használunk – e-mailezést, fájlmegosztást, üzleti alkalmazásokat –, amelyek bárhonnan elérhetők. Ilyen környezetben nem a számítógépes hálózat határai számítanak igazán, hanem az, hogy ki és milyen néven lép be.

Amikor „identitásalapú” támadásról beszélünk, nem csak jelszólopásra kell gondolni. Gyakori trükk az is, amikor a támadó ráveszi az áldozatot egy megtévesztő e-maillel vagy üzenettel, hogy maga adja meg az adatait. Más esetekben a támadó egy már bejelentkezett munkamenetet használ ki, vagy olyan jogosultságokat, amelyek túl széles hozzáférést adnak egy felhasználónak vagy rendszernek. Ezek a belépések kívülről teljesen szabályosnak tűnnek, ezért a védelem gyakran későn reagál.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a behatolások jelentős része ilyen módon indul. A leggyakoribb belépési út a megtévesztésen alapuló támadás, például hamis e-mailek vagy üzenetek formájában. Ezt követik azok az esetek, amikor ellopott jelszavakat használnak, vagy automatikusan próbálgatják a belépési adatokat. Nem elhanyagolhatóak a belső visszaélések sem, amikor egy munkatárs – szándékosan vagy figyelmetlenségből – túl nagy hozzáférést biztosít a csalóknak.

Ha a támadó egyszer már „bent van”, sokkal könnyebben mozog tovább a rendszeren belül, és egyre több adatot vagy szolgáltatást érhet el. Egyetlen túlzott jogosultsággal rendelkező fiók is elég lehet ahhoz, hogy a probléma gyorsan eszkalálódjon.

Mindez azt jelenti, hogy a védekezésnek nemcsak a technikai hibák javítására kell összpontosítania, hanem arra is, hogyan lépnek be a felhasználók, és valóban csak ahhoz férnek-e hozzá, amire szükségük van.

Az egyszerűbb, de biztonságosabb belépési megoldások, a rövidebb ideig érvényes hozzáférések és a gyanús viselkedés korai felismerése kulcsszerepet játszanak abban, hogy egy kisebb incidensből ne legyen komoly káresemény.