Fontos változás jön a magyar boltokban

Hamarosan lejár a pénztárgépek cseréjének utolsó utáni határideje is: az érintett boltosoknak szeptember 30-ig meg kell rendelniük új pénztárgépüket, ellenkező esetben komoly bírságra számíthatnak a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) ellenőrzésénél. Szeptemberben ugyanakkor még csak akkor büntetnek az ellenőrök, ha a kereskedő még a NAV regisztrációs kódját sem igényelte meg (ezt mindenkinek meg kell tennie, aki kötelezett a pénztárgépcserére, az állami támogatás is ezzel együtt vehető igénybe). A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása szerint eddig már mintegy 190 ezer pénztárgép üzembe helyezéséhez kértek regisztrációs kódot a NAV-tól (korábbi hírek szerint 250 ezernél is több kasszát kell lecserélni Magyarországon).

Sokan kérték az állami támogatást

Az NGM gépenként 50 ezer forintos állami támogatást biztosít, amelynek igénybevételét az adóhivatal már 110 ezer kassza cseréjéhez engedélyezte. 130 ezer kiskassza cseréjéhez kértek legfeljebb ötvenezer forintos támogatást, közülük azonban 20 ezret elutasítottak. A támogatás megtagadásának oka lehet többek között, ha a vállalkozó adótartozást halmozott fel, vagy az éves árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Az állam legfeljebb öt gép cseréjét támogatja, legfeljebb 50 ezer forinttal, amelynek mértéke nem minden esetben érheti el a maximumot.

Bár az elmúlt hetekben szinte kétnaponta jelentették be, hogy újabb pénztárgéptípus kapta meg a forgalmazási engedélyt, piaci hírek szerint a gyártás akár novemberig, decemberig is elhúzódhat, így a boltosok többsége biztosan nem az új online kasszát használja majd októbertől. A cserére kötelezettek már tizenöt gép közül választhatnak, jelenleg hét forgalmazó, a Prior Cash Kft., az ECR-Trade Kft., a LA Pénztárgép Kft., az Alt Cash Kft., a Laurel Számítástechnikai Kft., a Micra-Metripond Kft. és a Montel Informatika Kft. kínál engedélyezett, online kapcsolatra képes pénztárgépet a cserére kötelezetteknek.

Emellett a minisztérium újabb céggel folytat tárgyalásokat "de minimis" támogatási szerződés megkötése érdekében, azaz napokon belül újabb pénztárgépek jelenhetnek meg a piacon legfeljebb százezer forintos áron.

Fontos kérdés: mennyibe kerül az adatátvitel?

A boltosoknak ugyanakkor nem elég megvásárolniuk az új pénztárgépet, adatforgalmi díjat is kell fizetniük (a rendszer lényege ugyanis, hogy az új típusú kasszák információkat juttatnak el a NAV-hoz), ez havonta több ezer forintra rúg majd. Szakmai szervezetek, így a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) véleménye szerint a kis- és középvállalkozások tekintetében aggodalomra ad okot az a tény, hogy az online adatkapcsolatra képes pénztárgépek üzemeltetése előre nem kiszámítható adatkommunikációs költséggel jár.

A szakma  egyaránt támogatja az online adatkapcsolatra képes pénztárgépek üzembe helyezését, elutasítják viszont azt, hogy a mobilszolgáltatók egyes multinacionális cégekkel a jelenlegi helyzetben a kis- és középvállalkozásoknak kínált ár töredékéért köthetnek adatátviteli szerződést.

"Meggyőződésünk ugyanis, hogy egy állam által kötelezően előírt adatszolgáltatás díja nem lehet kevesebb a nagy cégek esetében, mint a mikrovállalkozások tekintetében, ha az adatszolgáltatás ugyanaz. Különös tekintettel arra, hogy a tárgyalások kezdetén az online kommunikációs szolgáltatók néhány száz forintos díjról tájékoztatták a vállalkozókat" - áll közleményükben. A három szervezet kéri azt is, hogy kormányzat vizsgálja meg az adatátviteli díj áfatartalmát is.