Vészesen ketyeg az óra: döntött az unió, alapjaiban alakul át sok magyar munkahely

Az uniós rendelet célja nem az innováció gátlása, hanem az átlátható és kiszámítható működés, valamint a kockázatok megfelelő kezelése. Dr. Vajda Viktor mesterséges intelligenciára szakosodott jogász szerint a jogalkotók azokat az alkalmazásokat kívánják szabályozni, amelyek döntéseikkel érdemi hatást gyakorolnak az emberek életére, jogaira és lehetőségeire. A cél annak elkerülése, hogy a technológia diszkriminatívvá vagy bárkivel szemben jogsértővé váljon.

A szabályozás logikája szerint minél nagyobb hatással van egy adott rendszer a felhasználókra, annál szigorúbb átláthatósági és felügyeleti követelményeknek kell megfelelnie. Lényeges, hogy a rendelet nem általánosságban a mesterséges intelligenciát, hanem a konkrét MI-rendszereket szabályozza. Ráadásul nem azonnali tiltásokkal, hanem egy többéves felkészülési időszakot biztosító, fokozatos bevezetéssel számol.

A vállalkozások számára fontos különbségtétel, hogy míg a rendszerek engedélyeztetésének terhe elsősorban a fejlesztőkre hárul, az alkalmazó cégek felelőssége a jogszerű és átlátható használat biztosítása. Magáncélra – például a ChatGPT használatakor – a felhasználók továbbra is saját belátásuk szerint járhatnak el. A jogi környezet azonban egyértelműsíti a felelősségi kérdéseket: ha egy rendszer hibázik, félrevezető vagy valótlan információt közöl, azért nem a technológia, hanem az azt alkalmazó személy vagy szervezet felel. Az Európai Unióban a mesterséges intelligencia nem válik jogi személlyé, így nincsenek jogai, de kötelezettségei sem.

A technológiai átállás minden piaci szereplőt érint, ezért a félelem helyett a tájékozódás a célravezető stratégia. A szakértők szerint a vállalkozásoknak érdemes minél előbb tisztában lenniük a rájuk vonatkozó új keretrendszerrel, hogy a napi működésben és a hosszú távú tervezés során is felelős, megalapozott döntéseket hozhassanak.