Garantált hozamok

A magas hozamok minden befektetési csoport számára igen nagy vonzerőt jelentenek, ugyanakkor a részvénypiaci árfolyamok zuhanása sokakat kiábrándított ebből a szegmensből. A hazai és nemzetközi hozamkörnyezet csökkenése miatt a betétek, az állampapírok önmagukban sokszor nem elég vonzóak a befektetők számára. Kérdésként vetődik fel, hogy a magas hozam lehetősége hogyan ötvözhető a biztonsággal. A választ az ún. garantált alapok igyekeznek megadni.

A piacon néhány éve jelen lévő garantált alapokat éppen ezeknek az igényeknek megfelelően találták ki. Az alapok működésének a lényege, hogy az ügyfél pénzének körülbelül 80 százalékát biztonságos betétekben, diszkont kincstárjegyekben tartják. Ezáltal tudják szavatolni, hogy a befektető egy szolid hozammal megnövelve kapja vissza tőkéjét. A fennmaradó 20 százalékot az alapkezelők kockázatos, de nagy profittal kecsegtető részvény- vagy egyéb jellemzően magas hozamú befektetésekben helyezik el. Ez utóbbi jellemzően valamilyen opciós konstrukcióban történik, tehát negatív hozam a befektetésen nem keletkezik, viszont a költségeket meg kell fizetni.

A garantált alapoknak két csoportját különböztetünk meg. Az egyik csoportba tartoznak azok amelyek tőkemegóvást ígérnek, míg a másik a tőkén felül még egy bizonyos százalék hozamra is vállal garanciát.

A kockázatmentes befektetés mellett szereplő kockázatos termék sokszor egész termékcsoportot takar. Az opciós konstrukciók miatt lehetőség nyílik arra, hogy pl. a hozamtöbblet egyszerre származzon a BUX-ból, az aranyból és az olajból. Itt elképzelhető, hogy csak a legjobban teljesítő termék hozama számít, de elképzelhető, hogy az említett mögöttes termékekhez kapcsolódó származtatott termékek bizonyos kombinációjának teljesítménye. Jellemző, hogy az ilyen termékek esetében az elérhető hozam maximálva van.

A garantált alapok népszerűségét mutatja, hogy ezen befektetési termékek növekedési dinamikája, ez év áprilisától, felülmúlja az összes befektetési alap nettó eszközérték változását. A siker annak is köszönhető, hogy a zárt végű (visszaváltásra csak a futamidő lejártával kerülhet sor) alapok mellett megjelentek a nyílt végű (a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók illetve visszaválthatók, az alapnak nincs határozott futamideje) konstrukciók is amelyek nagyobb likviditást biztosítanak a befektetők számára.

A garantált alapok közepes kockázatú és középtávú befektetések, mert a zárt végű alapok- függetlenül attól, hogy kibocsátás után bevezetik őket a tőzsdére- elméletileg szabadon adhatók-vehetők, de mivel igen kicsi rájuk a kereslet, ezért igen illikvidek. Ezen a likviditási problémán enyhítenek az egyre inkább teret nyerő nyíltvégű termékek. A zártvégű alapoknál ha az ügyfél mégis lejárat előtt szeretne hozzájutni befektetett pénzéhez, akkor az alapkezelők anyabankja a befektetési jegyek fedezete mellett lombardhitelt nyújthat.

Az alapokba fektetett pénz kamatjellegű jövedelemnek számít, amelynek ma az adókulcsa 0 százalék. Az ügyfelet az értékpapírszámla vezetési díja, valamint a befektetési jegyek jegyzési és visszaváltási jutalékai terheli.

A piacon találhatunk euró illetve dollár alapú garantált alapokat is, amelyeknél a hozam mellett egyfajta árfolyamnyereséget is "szavatol"-nak, ugyanis attól függően, hogy gyengül vagy erősödik a forint az ügyfél ezekben a pénznemekben vagy forintban kapja vissza a tőkét és a hozamot. Ez azt jelenti a K&H Dollár Fix 4 esetében (ahol 4 százalékos éves hozamot garantálnak), hogy ha az ügyfél 1000 dollár értékű befektetési jegyet vesz 200 Ft középárfolyamon (200.000 Ft), akkor e mellé 7 százalékkal magasabb (214 Ft) feltételes átváltási árfolyamot is számítanak. Ha lejáratkor a forint árfolyama a feltételes átváltási árfolyammal összevetve gyengébb a dollárhoz képest akkor az ügyfelet dollárban fizetik ki ekkor 1040 dollárt kap ami 4 százalékos éves hozamnak felel meg. Ha viszont fordított a helyzet akkor a befektető forintot kap ami jelen esetünkben 222.560 Ft (1040 dollár*214 Ft), tehát az ügyfél nyeresége az indulási forintértékhez képest 11,3 százalék. Ennek a módszernek köszönhetően az egyéb külföldi részvényekbe fektető alapoknál sincs a befektetőnek átváltásból származó árfolyamkockázata.