Olcsó és drága alapok: a lista elkészült

"természetes" erőforrásigénnyel jár.

A teljes költség hányados számítására a 2004/384/EK ajánlás alapján került sor. A költségek számításához használt adatok forrása a napi nettó eszközértékre vonatkozó adatszolgáltatások, a befektetési alapok éves jelentései voltak, illetve azokat részben a befektetési alapkezelő társaságok bocsátották a Felügyelet rendelkezésére.
Az alapokat terhelő költségek közé azok a működési költségek tartoznak, amelyek az alapok tájékoztatóiban és kezelési szabályzataiban kerülnek bemutatásra. Ilyen költségek pl.: alapkezelési díj, letétkezelési díj, alapkezelő sikerdíja, könyvelési költségek, könyvvizsgálói díjak, marketing költségek, közzétételi díjak, felügyeleti díjak, stb. Nem tartoznak az alapokat terhelő költségek közé az értékpapírok kereskedésével összefüggő megbízási díjak, kereskedési költségek.

A teljes költség hányados számítása: az alapot terhelő összes költség csökkentve:
- értékpapír alapok esetében: az értékpapírok kereskedési költségeivel
- ingatlan alapok esetében: értékcsökkenéssel
és osztva az alap éves átlagos nettó eszközértékével

Az egyes befektetési alapok éves átlagos nettó eszközértékének számítására a PSZÁF-ra elektronikus úton beküldött napi nettó eszközérték kimutatások felhasználásával került sor, az egyes adatok számtani átlagolásával. Tekintettel arra a tényre, hogy a hétfői (vagy más munkaszüneti napot követő) napi eszközértékben három napi alapkezelési díj kerül figyelembevételre (szombat, vasárnap, hétfő), így ezen értékek súlyozás nélküli átlagolása minimális (néhány század százaléknyi) torzítást okozhat a kapott költséghányad értékekben.

Az ingatlanalapok esetében az értékcsökkenés kezelése a teljes költséghányad számítás során nem egyértelműen eldöntött, jelenleg szakmai egyeztetés tárgyát képezi, így azok a mutatóban nem kerülnek figyelembevételre.