Mennyi lesz a nyugdíjad? - Rajtad múlik

Az emberek többsége nem az elért hozam alapján választanak vagy változtatnak magánnyugdíjpénztárat. Pedig a majdani nyugdíjunkat nagyban befolyásolja, hogy mely pénztárnál "dolgoztatjuk" a pénzünket. A hozamok mellett azonban a felmerülő költségekre is érdemes odafigyelni, ha nem akarunk kellemetlen meglepetéseket. Íme néhány szempont, hogy megtaláljuk a nekünk megfelelőt

A Népszabadság írás szerint, nyugdíjpénztár kiválasztásakor is számos racionális tényezőt kell figyelembe venni: a megbízhatóságot, az ügyfélszolgálatot, a költségeket és az elért hozamot. Az említett sorrend nem véletlen - a hozamok alapján történő pénztárválasztás, illetve későbbi váltás ugyanis meglehetősen ritka. Pedig a nyugdíjpénztári befektetés célja éppen az, hogy minél nagyobb értékű megtakarítást halmozzunk fel, amit hosszú távon elsősorban a hozam befolyásol.

Bár mindegyik pénzügyi csoport igyekszik saját nyugdíjpénztárát az egyetlen ésszerű választásként bemutatni, számunkra ne a nyugdíjpénztár neve, hanem befektetési politikája legyen fontos.

A befektetési politika a befektetések kockázatát, célját, összetételét jelenti. Márpedig a nyugdíjpénztárak között jelentős különbségek lehetnek: elméletileg a teljes vagyon részvényben, de akár teljes egészében államkötvényben is tartható. A különbségek valójában nem ilyen szélsőségesek, de mind a magánnyugdíjpénztáraknál, mind az önkénteseknél a befektetési lehetőségek széles spektruma megtalálható. A befektetési politikát a pénztár igazgatótanácsa évente frissíti, aktualizálja - ez a pénztár ügyfélszolgálatán és honlapján is megtekinthető.

Habitusunknak, kockázatviselési hajlandóságunknak megfelelően el kell döntenünk tehát, hogy milyen befektetést szeretnénk - a nagyobb haszon reményében vállalunk-e nagyobb kockázatot, vagy maradunk a biztos, de szerényebb hozamú állampapírok mellett. A nyugdíjszolgáltatás igénybevétele előtti utolsó 2-3 évben célszerű az alacsony veszteségkockázatú (pénzpiaci) nyugdíjpénztári portfóliókat preferálni.

Az igazat megvallva, a hozamok tekintetében a befektetési politika a döntő. Bár a befektetés eredményét a tényleges súlyozási, taktikai, időzítési döntések is befolyásolják, az előre meghatározott mozgástéren belül korántsem érhető el akkora hozamtöbblet, mint a jól megválasztott stratégiával.

Ha a számunkra megfelelő befektetési politikát biztosító pénztárat kiválasztottuk, az éves hozamot már ne nagyon hasonlítgassuk az aktuális inflációhoz, betéti kamatszinthez, vagy más befektetési politikájú pénztárhoz. Ha 70 százalék kötvény-, 30 százalék részvénybefektetést választottunk, referenciaként ehhez csak a kötvény- és részvényindexek szolgálhatnak. Természetesen hosszabb távon már érvényesülnie kell a befektetési politika kedvező hatásának, azaz elvárhatjuk, hogy az infláció, betéti kamatszint feletti hozamokat érjünk el, de ehhez legalább 5-10 év teljesítményét kell figyelembe venni.

Ha kiválasztottuk, milyen befektetési politikájú pénztárak közül válogatunk, akkor még mindig ott a kérdés, hogy pontosan melyiket válasszuk.

Természetesen nem mellékes, hogy az adott pénztár (vagyonkezelő) a befektetési politika szabta kereteken belül hogyan teljesít. Amennyiben egy pénztár képes lenne tartósan évi egy százalékkal a piaci átlaghozamok felett teljesíteni, ez önmagában hozzávetőleg 20 százalékkal emelné az öregkorban kapott nyugdíj értékét (30-40 éves megtakarítást feltételezve).

Amennyiben a befektetési hozamokat vizsgáljuk, nem kerülhető meg a befektetési költségek kérdése sem. Ne elégedjünk meg azzal, hogy az adott kategóriában a múltbeli (költségekkel csökkentett) nettó hozamokat vizsgáljuk. Vizsgáljuk a költségeket önmagukban is, különös tekintettel arra, hogy a nettó hozamok közötti későbbi sorrendet nagyban befolyásolják a felszámított befektetési költségek - ez a bruttó és nettó hozam különbségeként állapítható meg, és a vagyon-, illetve letétkezelési díjból tevődik össze.

A magas befektetési költséget előszeretettel indokolják azzal, hogy az egyébként magasabb hozam bőven kompenzálja azt. Nos, ezt a múltbeli adatok nem feltétlenül támasztják alá.

A legtöbben valószínűleg tételesen számot tudnak adni arról, milyen jellegű megtakarításaik vannak. De ha az a kérdés, hogy nyugdíjpénztári megtakarítása milyen befektetésekben kamatozik, a többség valószínűleg megközelítőleg sem tudná a választ. Pénzügyi kultúránknak mindenképpen fejlődnie kellene ezen a téren is, hiszen a megtakarításaink értékét saját döntéseink lényegesen befolyásolják. A nyugdíjpénztári egyéni számlákon lévő vagyon pedig már nem is olyan kevés, a magán- és önkéntes nyugdíjpénztári tagok megtakarítása egyénenként (átlagosan) egymillió forint. Ekkora összegnél már érdemes figyelni a hozamkülönbségekre.