Új benchmarkok: akasszuk szögre a régi indexeinket?

a választ, és egyre-másra jelennek meg a piaci kapitalizácóra alapuló módszertől eltérő módon felépített indexek és ETF-ek.

Az ETF-ek piaca az 1995-ös 1,05 milliárd dolláros szintről 2005-re 296 milliárdosra nőtt, és ezidő alatt néhány ETF valódi óriássá vált, a Standard & Poor’s 500 indexet követő Spiders (Standard & Poor’s Depository Receipts) piaci kapitalizációja például meghaladja az 57 milliárd dollárt.

Az utóbbi időben azonban megváltozni látszik egyes ETF-ek, és a piaci indexek viszonya: sok esetben már nem egy meglévő piaci benchmarkot, hanem egy új, minden eddigitől eltérő kosarú "saját" indexet követnek. Ennek oka, hogy néhány alapkezelő megkérdőjelezi a hagyományos indexek hatékonyságát, és új módszereket javasol az indexben szereplő papírok súlyozására.

A piaci kapitalizáció szerint súlyozott indexek, mint pl. a S&P 500 egyik fő kritikusa Rob Arnott, a Research Affiliates LLC elnöke, aki szerint ezen indexek legnagyobb hibája, hogy az alulértékelt, és így relatíve kisebb kapitalizációjú részvényeket alulsúlyozzák, míg a felülértékelt, indokolatlanul magas áron forgó papírok magasabb súlyt kapnak bennük. Ilyen módon az árazási hibák hosszú távú kiegyenlítődésekor, tehát az alulértékelt részvények árának emelkedése, és a felülértékeltek árának esésekor utóbbiak veszteségét nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint az áremelkedésből származó hasznokat.

Arnott a probléma orvoslását a fundamentális alapon súlyozott indexektől várja. Az elmélet lényege, hogy az index kosarának súlyozásakor a vállalatok olyan objektíven mérhető fundamentális paramétereit is figyelembe kell venni, mint például a profit, árbevétel, osztalékfizetés mértéke vagy akár az alkalmazottak száma. Ez a korábban említett súlyozási hiba eltűnését eredményezheti a kutatások szerint.

Az újfajta index-építési módszerrel már a gyakorlatban is találkozhatnak a befektetők: a népszerű FTSE RAFI index (a név a már említett Research Affiliates rövidítése) súlyozása fundamentális paraméterekre alapul, és a PowerShares alapkezelő révén a közeljövőben már ETF formájában is kereskedhető lesz.

A piacon ugyanakkor találhatók más, fundamentális alapon építkező ETF-ek is: a Wisdom Tree Investments pl. a közelmúltban 20 ilyen ETF-et vezetett be a New York-i tőzsdére. Az osztalékfizetés szerint súlyozott indexek célja, hogy passzív menedzseléssel teljesítsék túl a tradicionális benchmarkokat. A Wisdom Tree ETF-jei pl. már a kereskedés első hét hetében 400 millió dollárt vonzottak.

Az új elmélet kiválónak tűnik, mégis óvatosan kell bánnunk ezekkel az új indexekkel és ETF-ekkel. Ennek oka, hogy legtöbbjük csak nagyon rövid időre visszamenőleg tud valódi adatokat felmutatni, az eredményességüket főképpen hisztorikus árfolyamadatokon végzett visszamenőleges tesztelés révén igyekeznek igazolni. A "hogyan teljesített volna az alap, ha létezik" kérdések azonban korántsem annyira meggyőzőek, mintha az indexek valódi hisztorikus adatokkal rendelkeznének a vizsgált időszakról.