A jövegdelemalapú adózás mellett hazánkaban is egyre nagyobb teret nyer magának a vagyon alapú adó megfizettetése is. Ebbe az irányba mozdul el a kormányzat azon szándéka is, mely luxusadó bevezetése mellett az ingatlanadó "meghonosítását" is fontolgatja 2008-ra.
Ingatlanadó bevezetését nemrégiben vetette fel Veress János pénzügyminiszter egy szakmai fórumon. Az ingatlanadó a 2008. január 1-jével megszűnő iparűzési adót válatná fel. Bár számos kérdés merül fel ezzel kapcsolatban.
Az első és legfontosabb, hogy területalapú vagy értékalapú adó lesz-e majd a jövőbeni sarc? Az adószakértők, egy értékalapú és a területalapú adó kombinációt tudnak leginkább elképzelni, hasonlóan mint a luxusadó esetében.
Hasonló adónem egyébként már létezik Magyarországon, az önkormányzatoknak közel fele vet ki építmény- és telekadót, ám főleg nem lakáscélú ingatlanokra. Az adó mértéke rendkívűl széles sávban mozog, egészen az 50-től az 1000 ft/nm-ig találhatunk rá példát.
Technikai akadálya az értékalapú ingatlanadó bevezetésének, hiszen a luxusadó miatt az ingatlanok értékelési módszerét a jogszabály már tartalmazza.
A második fontos kérdés, hogy mekkora adókulcsra számíthatunk? Természetsen, ebben is megoszlanak a vélemények és 0,25-től 0,5 százalékig szóródnak a várakozások. És a szakértők körülbelül 75-250 milliárd forintos éves állami bevételre számítanak.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az adót valószínűleg a lakásokra és üdülőkre vetik ki első körben.. Az üzleti célú ingatlanok, ennek értelmében, kimaradnak (bár valóban cssak ideig óráig, mivel az iparűzési adó kiesését is pótolni kell valamivel). Ha a szociálishelyzetet is figyelembe szeretnék majdan venni az adó megállapításánál, akkor a legfeljebb néhány milliót érő lakások tulajdonosai csak szimbolikus mértékű adót kellene fizetniük és az adónak az ingatlanok értéke szerint progresszívnek kellene lennie.
Oszkó Péter, a Deloitte kiemelt adópartnere elmondta, hogy az ingatlanadó a világ sok országában elfogadott, viszonylag rendszeresen működő adó. Az ingatlanadó melletti egyik legkomolyabb érv, hogy olyan vagyont adóztatnak, amit nem mobilizálható.Az ingatlan mutatja ma hazánkban a legpontosabban a vagyoni helyzetet.
A harmadik igen fontos kérdés, hogy milyen adatbázisokból határozzák meg egy-egy ingatlan értékét és ki viseli majd ezek költségét?
Az önkormányzatoknál tudják, hol milyen ingatlan nagyjából mennyit ér, azonban forintra pontosan soha senki nem tudná megállapítani egy lakás adóköteles értékét. Elképzelhető, hogy akülönböző szervezetek egymással együttműködve egy közös adtbázist hoznánka létre, de ennek költségei, illetve, hogy pontosan kit terhelne, még erőssen kérdéses.
Ilyen adónemet ugyanakkor csak abban az országban szabad bevezetni, ahol van rendes, naprakész ingatlan-nyilvántartás, amely alapján megállapítható az adott épület tulajdoni helyzete. A bevallós módszer nem igazán működik idehaza, legalábbis a luxusadó esetében ez mindenképpen tanulságként szolgált.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







