Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy nem lehet elég korán elkezdeni takarékoskodni a nyugdíjas évekre. Arról azonban nem szól a fáma, hogy mikor elértük a nyugdíjazás dicső pillanatát, mennyit is költhetünk el évente úgy, hogy kijöjjünk megtakarításainkból.
Veszélyes üzem meghatározni azt, hogy évente mennyit vehet ki az ember a portfoliójából, hiszen sosem tudhatjuk előre, hogy milyen hosszú élettel ajándékoz meg minket a sors. Sőt mi több azt sem tudjuk megjósolni teljes biztonsággal, hogy mekkora lesz az infláció, vagy milyen képet mutat a pénzügyi piac.
Figyelembe véve ezeket a bizonytalansági tényezőket, a szakértők tipikusan két megoldást javasolnak. Először is a nyugdíjas évek kezdetén rendelkezésre álló portfolióból történő optimális kivételi rátát (mekkora összeget vonunk ki) kell meghatározni. Ez a szakértők szerint ideális esetben 3, vagy 4 %. William Bernstein befektetési tanácsadó szavaival élve a 2% golyóálló, 3% biztonságos, 4% rámenős. Ezek a kivételi ráták arra vonatkoznak, hogy mekkora összeget ajánlott kivenni az első nyugdíjas év során. A következő évek alatt ezt a mennyiséget emelni kel, méghozzá az adott évi inflációnak megfelelő mértékben.
Az egyetlen gond az, hogy egy tipikus amerikai háztartásban, ahol a családfő 55-64 éves, a megtakarítások évente kevesebb mint 90 000 dollárt tesznek ki, ami azt jelenti, hogy a későbbiekben a 3-4 százalékos kivételi ráta édeskevésnek bizonyulhat. Egy másik megoldási lehetőség, hogy a szerényebb megtakarításokkal rendelkező nyugdíjasok életjáradékot vásárolnak. A legtöbben azonban azért nem vágnak bele egy életjáradékba, mert attól tartanak, hogy esetleg előbb elhunynak, mint hogy megtérülne a befektetés.
Egy harmadik stratégia szerint a nyugdíjas éveket érdemes két időszakra felbontani, a 85. életév előtti és utáni periódusra. Feltételezve a 65. életévben történő nyugdíjazást, úgy kell tervezni, hogy az elkövetkező 20 év során a portfolió 85 százalékát lehet elkölteni. Méghozzá oly módon, hogy az első évben a megtakarítás 1/20-a, a második évben 1/19-e (s így tovább) kerül kivételre. Ezzel a stratégiával az éves kivételi ráta 4,25%. Azonban, ha minden jól megy a bent hagyott megtakarítás szépen fog gyarapodni.
Arra az esetre, ha elérjük 85. életévet, be kell építeni egy pénzügyi ütközőt a rendszerbe. A fennmaradó 15 százalékot részvényekbe, illetve államkötvényekbe érdemes fektetni. Ha megünnepelhetjük a 85. születésnapunkat, akkor elkölthetjük fokozatosan ezt a pénzt, vagy vehetünk rajta életjáradékot.