Széles kínálat, nagy választék - csak győzz befektetési alapot választani!

A kezdet kezdetén, 10 évvel ezelőtt még egyszerű volt a helyzet, a nyílt végű alapok palettáján megtalálható volt a kötvény-, a részvényalap és néhány vegyes alap. A későbbiekben, igyekeztek bővíteni a választékot, így a kötvényalapok mezőnye fokozatosan négyfelé vált. A likviditási alapok gyakorlatilag lekötött betétekbe fektetik a pénzüket, s kockázatuk, hozamuk is a betétekhez közelít.

A pénzpiaci alapokban legjellemzőbb elem a rövid futamidejű, néhány hónapos kicstárjegy. A klasszikus kötvényalapokat is két csoportra osztják, a rövid kötvényalapok 1 és 3 év közötti, a hosszúak pedig 3 év feletti átlagos futamidővel tartják papírjaikat.

A részvény- és vegyes alapok szintén két-két kategóriára oszthatóak a vásárolt részvény mennyisége alapján. Kötvénytúlsúlyos az alap, ha a vásárolt részvények száma 30 százalék alatti, kiegyensúlyozott vegyes alap, ha 30-70 százalékos. Részvénytúlsúlyos alapról van szó, ha az arány 70-90 százalék közötti, 90 százalék felett pedig tisztarészvény-alap a nevük.

Az ingatlanalapokat hajlamosak a befektetők a kelleténél biztonságosabbnak tartani. Ezek között nem lelhető fel óriási különbség, jelenleg az ingatlanforgalmazó alapok dominálnak.

Egyre gyakoribb, hogy valamelyik alap külföldi papírokat vásárol. A külföldi alapok között pedig akad olyan, amelyik a jelenlegi hazai osztályozási keretbe nehezen, vagy egyáltalán nem is sorolható be. Ilyen például az ingatlanpiaci részvényekbe fektető részvényalap, vagy a különböző árupiaccal kapcsolatos befektetések.

Egyre gyakoribbá válnak azok az alapok is, melyek teljesítményét az "abszolút hozamú" (azaz total return) szemlélet határozza meg. Ez azt jelenti, hogy minden körülmények között pozitív teljesítmény elérésére törekszenek.