A többiek vajon miben tartják a pénzüket?

Mennyit teszünk félre?

Persze egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi az, amit egyáltalán félre lehet tenni a havi fixből, hiszen ez is befolyással bír arra, hogy milyen formát választunk, amellett, hogy a kockázattűrő képesség, a befektetési időtáv, illetve az ismeretek (vagy azok hiánya) is fontos tényező.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a 10 806 fő megkérdezésével lezajlott felmérés minden esetben kizárólag a pénzügyi megtakarításokra, a pénzügyi vagyonra terjed ki, azaz például az ingatlanok kimaradnak. Ezzel kapcsolatosan nem árt figyelembe venni, hogy, mint azt Kozák Ákostól a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatójától megtudtuk, hogy a saját tulajdonú ingatlanokban lakók aránya legalább 10 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. Ez pedig a háztartások pénzügyi vagyonára értelemszerűen befolyással bír.

A GfK Hungária 2007. első félévi Retail Banking Monitorának adatai alapján a teljes, megtakarításokkal rendelkező lakosságon belül 6 százalék azoknak az aránya, akik ingatlanban tartják pénzüket.

A tavaszi kutatás során a magyar háztartások 99 százaléka rendelkezett kevesebb, mint 25 ezer euró értékű pénzügyi vagyonnal, amely teljesen illeszkedett a régiós képbe. Nyugat-Európában 88 százalékos volt ez az arány.

A GfK Hungária idei évi első félévi Retail Banking Monitorának adatai szerint a lakossági megtakarítások aránya enyhe emelkedést mutat.

Párna vagy nem párna?

Egyértelműen igaz, hogy a magyarok között a legnépszerűbb befektetési forma a bankbetét, illetve az életbiztosítások. Ez hasonló képet mutat Európában is, igaz más arányokkal. Az Egyesült Államokban azonban egészen más a szerkezete a megtakarításoknak, melynek egyik oka - mint azt Kozák Ákos kiemelte - az, hogy az unióban az emberek stabil adó- és jóléti rendszerekhez szoktak, míg az Egyesült Államokban rugalmas rendszer alakult ki, s nem hiányzik az öngondoskodási motívum.