Egyre többen csak a lakossági betétekben bíznak

"Hosszú idő után először csökkent az intézményes megtakarítások (elsősorban befektetési alapok, pénztári és biztosítói vagyonok) aránya a lakossági betétekhez képest: a lakossági forintbetétek állománya 3,5 százalékkal emelkedett, az intézményes megtakarítások pedig alig 0,3 százalékkal nőttek" - mondta Temmel András, a BAMOSZ főtitkára.

Az információt szolgáltató vagyonkezelők és a BAMOSZ saját adatai alapján az intézményes megtakarítások teljes állománya 2010 végén 9 688 milliárd forintot tett ki piaci értéken. Az intézményes befektetésből a BAMOSZ tagjai által kezelt befektetési alapok összesített nettó eszközértéke 3 763 milliárd forintot, míg a regiszterben szereplő vagyonkezelt vagyon 5 925 milliárd forintot tett ki.

A kezelt vagyon legnagyobb hányada (65,9 százalék), 3 904 milliárd forint a pénztárak (elsősorban nyugdíjpénztárak) számára kezelt vagyon. A PSZÁF 2010. szeptember végi adatai alapján a BAMOSZ regiszterben szereplő pénztári vagyonkezelés az összes pénztári vagyon 97 százalékát tette ki.

Az utóbbi években tendenciaszerűen emelkedő részvényarány 2010 elején megállt, a harmadik negyedévben azonban már ismét nőtt a részvényarány, ahogy az utolsó negyedévben is, bár a hazai részvények aránya az utolsó negyedévben csökkent, szemben a negyedévben megugró külföldiekével.

A pénztári portfoliók jelentős részét, 30,6 százalékát befektetési alapokon keresztül fektették be, ennek több mint két-harmada (a pénztári vagyon 21,5 százaléka) BAMOSZ alapokban volt. Eszerint a külföldi befektetések továbbra is jelentős részben a költséghatékonyság és kockázatkezelés szempontjából előnyösebb megoldást kínáló befektetési alapokon keresztül valósulnak meg.

A vagyonkezelés másik nagy területe a biztosítók részére végzett vagyonkezelés, amely az összes kezelt vagyon 27,2 százalékát jelenti. A PSZÁF 2010. szeptember végi adatai alapján a biztosítók vagyonának 68 százalékát kezelték a BAMOSZ regiszterbe adatot szolgáltató vagyonkezelők. A biztosítói vagyon kisebb részét a unit-linked termékek teszik ki - az adatszolgáltatók összesített adatai alapján 669 milliárd forintot -, míg a nagyobb részt az egyéb biztosítói vagyon (például a biztosítási tartalékok) jelenti, amely a negyedév végén 942 milliárd forintot tett ki. A unit-linked termékek vagyonkezelésének több mint 71 százalékát a BAMOSZ regiszterbe adatot szolgáltató vagyonkezelők végezték a PSZÁF adatai szerint.

A unit-linked termékek portfoliószerkezete 2008-ban sokat tolódott a kevésbé kockázatos eszközök irányába, ez a trend 2009-ben megfordult, 2010-ben jellemzően a tőkepiaci trendek hatása mutatkozott, az utolsó negyedévben pedig újra jelentős ugrás történt a kockázatosabb termékek felé. A negyedévben a unit-linked portfoliókban nőtt mind a hazai, mind a külföldi részvények aránya is, együttes arányuk 52 százalékra nőtt. A unit-linked termékek esetében a nagyobb külföldi kitettség miatt a negyedéves piaci teljesítmények nagyobb, 4,6 - 4,9 százalék körüli hozamot eredményezhettek. A vagyon 1,6 százalékos bővülése így azt jelentette, hogy a negyedévben 20-21 milliárd forint körüli tőkekivonás történhetett a unit-linked termékekből.

A biztosítók számára kezelt vagyon (a unit-linked termékeket leszámítva) a negyedév alatt 6,1 százalékkal csökkent, ami a 2,2 százalék körüli veszteség figyelembevételével azt jelenti, hogy a negyedévben a biztosítói kezelt vagyont ismét jelentős tőkekivonás csökkenthette.

A BAMOSZ regiszter jelentés készítése során 8 letétkezelőtől érkeznek adatok, amelyek tartalmazzák a letétkezelők által kezelt vagyon teljes piaci értékét. Az adatot szolgáltató letétkezelők által kezelt teljes vagyon 2010. december 31-i piaci értéke 15 678 milliárd forintot tett ki, ami az előző negyedév véginél 0,9 százalékkal magasabb értéket jelent.