Súlyos ezreseket buksz, ha sárga csekkel fizetsz

A statisztikák szerint készpénzhasználati szokásainkon hosszú évek óta nehezen változtatunk. Még akkor sem, ha a rossz szokásinak miatt pénz veszítünk. Az átlagmagyar továbbra is rendkívül bizalmatlan az elektronikus fizetési megoldásokkal (bankkártya, internetbank stb.) szemben. Még ha rendelkezünk is bankkártyával, azt leginkább készpénz felvételre használjuk. A tapasztalatok szerint a bankautomatákat 77 százalékban azért használják a háztartások, hogy a felvett pénzből még aznap sárga csekkeket fizessenek be. Ezzel a lépéssel felesleges készpénzhasználatot generálnak, ami minden egyes embernek évi több tízezer forintjába kerül. Nem is csoda, hogy Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett "A hazai pénzforgalom jelene és jövője" konferencián a pénzforgalomért felelős piac teljes szereplőgárdája próbált érvelni a lakosság készpénzhasználatának csökkentése mellett.

Miért lenne jó, ha nem használnánk készpénzt?

Évente jelentős összeget, a GDP 1,5 százalékát, fordítja az ország az egymás közötti fizetési műveletekre. Ennek az irdatlan összegnek a kiegyenlítése zömében készpénz használatával történik. Simor András, jegybankelnök kiemelte: ha a fizetések lebonyolítása terén el tudnánk érni a fejlett észak-nyugat európai országok hatékonysági szintjét, az évente mintegy 103 milliárd forint költségmegtakarítást eredményezhetne.

A spórólás viszont a dolgok jelenlegi állása szerint nem sokakat érdekel. A kis boltok még akkor sem hajlandóak elektronikus fizetést lehetővé tenni, ha azért egyetlen fillért sem kell fizetniük - említ egy negatív példát Gauder Milán, a bankártyarendszert működtető MasterCard igazgatója. Ennek oka lehet az erős  feketegazdaság éppúgy, mint az, hogy legtöbb kisbolt vevőközönsége nem szívesen használ bankkártyát.

Hogy miért van ez így arra, nem egyszerű válaszolni, hiszen a statisztikák első pillantásra nem tűnnek rossznak. A magyar háztartások 89 százaléka rendelkezik bankszámlával, 85 százalék bankkártyával is. Csakhogy a plasztiklapokat 80 százalékban készpénzfelvételre használják tulajdonosaik. Jóllehet a különféle közüzemi számlák 59 százalékát az Interneten is ki lehetne egyenlíteni, az ilyen tranzakciók száma elenyésző. Ma legtöbben a tankoláskor vagy a nagyáruházakban történő vásárláskor használják a kártyájukat, de még ezeken a helyeken sem éri el 30 százalékot a fizetési gyakoriság.

Akkora a bizalmatlanság az alternatív fizetési megoldásokkal szemben, hogy inkább havonta átlagosan 22 percet töltünk sorbanállással sárga csekk befizetésére várva. Pedig a kártyás fizetés biztonsága kiemelkedő, Magyarországon nem is igazán jellemző a visszaélés. A visszaélések arány fokozatosan csökken, most 0,049 százaléknál jár. A mostanában terjedőben lévő chipes bankkártyákkal pedig még tovább növelhető a biztonság.

Hol kezdjünk el készpénzt használni

Ám nem csak az átlagemberekkel van gond. Az állam sem jár elől jó példával a készpénzkímélő megoldások alkalmazásában. Ahogy Szlovéniában, úgy Magyarországon is lehetne a nyugdíjak nagy részét átutalással rendezni. Persze nem mindenhol férnek könnyen kártyával készpénzhez a nyugdíjasok, de a városok többségében ezzel nem lenne probléma. A fizetés gyorsasága sem lehet gond, az érintés nélküli megoldások terjedésével akár a legkisebb összegekért is érdemes lehet nem készpénzzel fizetni. A közszolgáltatók is tehetnének egy nagy lépést azzal, hogy díjaikban feltüntetik a sárgacsekkes fizetés költségét és csak azokkal fizettetik meg azt, aki azon fizeti be tartozását.