Jönnek a csúcskamatok: ezek a bankok legjobb ajánlatai

A háztartások betétállománya már ötödik hónapja emelkedik, legutóbb 82,6 milliárd forinttal. Októberben a háztartások betétállománya 7620,9 milliárd forintról 7703,6 milliárdra nőtt. Mondhatjuk, hogy a végtörlesztések ellenére, hisz ez az előzetes jóslatok szerint csökkentené a lakosság betétállományát, annál is inkább, mert a betétek a likvidebb megtakarítások közé sorolhatók. Az éven belül lekötött betétek mutatták ezúttal is a legnagyobb, 40,6 milliárd forintos növekedést, de a látra szóló és folyószámlabetétek volumene is 29,2 milliárd forinttal nőtt.

A növekedésben lehet még némi szerepe az egy-két hónappal korábbi reálhozam-kifizetéseknek, ugyanakkor érdekes tendencia, hogy vélhetően a forint gyengülésének hatására továbbra is csökkenést mutat a devizabetétek állománya a forintbetétek javára. A statisztikák szerint a devizabetétek aránya a teljes állományon belül 14,9 százalékról 14,3 százalékra csökkent, igaz, a betétek "forintosítása" nem volt már olyan magas, mint szeptemberben. Akkor a devizabetétek állománya tranzakciós alapon három éve nem látott mértékben csökkent. Az összefüggés az euró árfolyama és a devizabetétek tranzakciói között egyértelmű: gyenge árfolyam mellett csökken a devizabetétek állománya (realizálják a betétesek az árfolyamnyereséget), erős árfolyam mellett pedig nő (a forint gyengülésére számítanak).

A forintbetétek mellett szól továbbra is a magasabb kamatszint. Az éven belül lekötött forintbetétek átlagos kamatszintje október folyamán gyakorlatilag nem változott (5,69%-ról 5,67%-ra csökkent), mint ahogy az euróbetéteknél sem volt jelentős változás.

Forintbetétek

A tartósan gyenge forint inflációs következményei már látszanak a statisztikán, így részben emiatt elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank a tengapi emelés után tovább folytathatja a fokozatos, mérsékelt kamatemelési sorozatot - mondja Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője. Ez, illetve a bankok egyébként is jellemző betétgyűjtési szándéka azt eredményezheti, hogy tavaszig-nyárig várhatóan folytatódik a betéti kamatok emelkedése.

Az első negyedév során várhatóan létrejövő EU/IMF-megállapodás idővel a befektetői bizalom növelésén keresztül a forint erősödésében is lecsapódhat, ez pedig megnyithatja az utat a jegybanki kamatcsökkentések előtt, ami a forintalapú betéti kamatokba szintén átgyűrűzhet - véli az elemző.

Euróbetétek

A forint csaknem két hónapja tartósan a 300-as szint felett ragadt az euróval szemben, egyrészt a fokozott nemzetközi piaci bizonytalanság, másrészt a magyar kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos csökkenő bizalom miatt. A trendszerű forintgyengülést bár megtörte az, hogy a kormány a korábbi ígéretekkel ellentétben mégis kérte az EU és az IMF külső segítségét, de trendszerű forinterősödést nem tudott kiváltani - mondja Weinhardt Attila.

Mint azt az elemző kifejtette, ennek fő oka az, hogy továbbra sem vehető biztosra a hitelmegállapodás létrejötte, illetve annak tartalma és megkötésének időpontja is kérdéses. A nemzetközi szervezetek múlt pénteki idő előtti hazautazása is jól mutatja azt, hogy egyelőre számos témában nagyon nagyok a nézetkülönbségek a kormány tervei és a két szervezet elvárásai között. A véleménykülönbségek "összecsiszolása" még sok konfliktust, váratlan fordulatot hozhat a következő hetekben, ami egyelőre fenntarthatja a bizonytalanságot a piacokon, így a forintra nehezedő gyengülési nyomást is.

Az elemző prognózisa szerint továbbra is van rá esély, hogy a forint új történelmi mélypontra süllyed a következő hetek során az euróval szemben (318 feletti euró árfolyam), így aki euró alapú megtakarítással rendelkezik, egy része átváltásával kivárhat még. Egy esetlegesen jelentős további forintgyengülés mellett megnő az esélye annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank kénytelen hirtelen, akár jelentős mértékű kamatemelésről dönteni, hogy megfékezze, megfordítsa a forint értékvesztését. Ekkor az emelkedő forint kamattartalom és a várható forinterősödés is érvet szolgáltathat az euróbetét forintalapú betétbe váltására. Az egyre inkább növekvő esélyű eurózónabeli gazdasági visszaesés és az inflációs kockázatok háttérbe szorulása azt eredményezheti, hogy az Európai Központi Bank folytatja a fokozatos kamatcsökkentéseket, így - ha csak a kamatokat vesszük figyelembe - az euróbetétek vonzereje tovább csökkenhet.