Mi lesz most a károgókkal? Ebben simán verjük a szlovákokat, íreket is

A háztartások által megtakarított vagyon arányának kifejezésére szolgál az úgynevezett éves háztartási megtakarítási ráta, azaz a bruttó háztartási megtakarítást elosztják a bruttó elérhető jövedelemmel. Ez a mutató a 2000-2016 közötti időszakban viszonylag stabilan alakult az Európai Unió országaiban: az értéke 11 és 13 százalék között alakult. Az eurozóna országaiban ez az érték 12 és 14 százalék között volt ugyanezen időszakban.

2016-ban Luxemburgban mérték a legmagasabb megtakarítási arányt (20%), melyet Svédország (19%) és Németország (17%) követett. A leggyengébben Ciprus teljesített a szóban forgó évben (-2%), majd Litvánia (0%), Lettország (3%) ás Lengyelország (4%) következett.

A magyarok megtakarításainak aránya szintén viszonylag stabilan alakult a kérdéses időszakban. 2000-ben ez az arány 10,8 százalék volt, bár az évek folyamán többször is csökkent ez az érték. 2003-ban és 2008-ban is csak 6,9 százalékos volt például. A legmagasabb értéket 2001-ben érte el (11,3%), de 2014-ben is ismét 10 százalék felett alakult (10,9%).

Adósság

Jóval kevésbé volt kiegyensúlyozottabb a háztartási hitelállomány összes elérhető jövedelemhez képest mért aránya a vizsgált időszakban. Magyarországon ez az arány 2000-ben még csak 9,7 százalékos volt, de 2010-re ez az érték már elérte a 68,8 százalékot is. Azóta azonban csökkenésnek indult, 2015-ben már csak 39,4 százalék volt.

Persze vannak olyan uniós országok, melyekben sokkal rosszabbul alakultak a dolgok ezen a téren. Cipruson például már 2000-ben is az összes rendelkezésre álló jövedelem 116,5 százalékát tették ki a háztartási adósságok, 2014-re pedig már megközelítették a 200 százalékot (198,8%). Azóta némileg mérséklődött az arányuk, 2016-ban már csak 178,8 százalék volt.

A szomszédos országok közül némileg más utat járt be Szlovákia ezen a téren: náluk tulajdonképpen folyamatos az emelkedés 2000 óta: 18 éve még 6,8 százalék volt az adósságok aránya, míg 2016-ban már 63,1 százalék.