Egy brüsszeli vezető nyilatkozott a magyar euróról: van esély rá?

Moscovici egyébként válaszát nem is a fenti gondolattal kezdte, hanem azzal, hogy hangsúlyozta: az uniós költségvetés nagyon sokat segít a kelet-közép-európai országok gazdasági konvergenciájában, amit jó lenne már egyszer végre elismerni és "egy kicsit jobban is szerethetnék az EU-t" például Magyarországon. A háttérbeszélgetést egyébként annak kapcsán szervezték, hogy ma tette közzé az Európai Szemeszter keretében számos anyagát a Bizottság, köztük a magyar országjelentést is.

Moscivici tavaly tavasszal azt hangsúlyozta, hogy az eurót még nem használó országok visszautasíthatatlan ajánlatot kaphatnak majd a 2020 utáni EU-s költségvetésben, mert úgy alakítják ki a feltételeket. Aztán tavaly nyáron a Bizottság által közzétett költségvetési javaslat strukturális reformokat támogató fejezete valóban impresszívnek mondható 25 milliárd eurós keretet vázolt. Ebből azonban valójában csak mintegy 2,2 milliárd eurós keret állna rendelkezésre annak a 7 tagállamnak, amely még nem használja az eurót, hogy a szükséges szerkezeti reformok megtámogatásával és a pénzcserére való technikai felkészülés részleges finanszírozásával "bevonzzák" az eurózónába őket.

Ez nyilván nem túl vonzó ajánlat, ráadásul a régiós országok számára kiemelten fontos kohéziós és agrárforrások masszív vágására is javaslatot tett tavaly nyáron a Bizottság. Az akkor vázolt büdzsének része lenne továbbá egy olyan alfejezet is, amely csak az eurózóna tagállamok számára lenne elérhető különféle (stratégiai) beruházások megvalósítására, erre 30 milliárd eurós keretet javasolt akkor a Bizottság. Így tehát a pénzcsere nélkül ebben Magyarország nem vehetne részt és a legutóbbi tervek láttán Varga Mihály pénzügyminiszter még egy olyan közleményt is kiadott, amelyben kritizálta, hogy az eurózónás büdzsé szükségtelen párhuzamosságokat hozna létre és hátrányos lenne a mi térségünk országainak.