Ilyen kevés magyarnak van valós megtakarítása: mi lesz a nyugdíjasokkal?

Mozgalmas év az idei, 2020-ban pedig lesznek kihívások, elsősorban az adókörnyezet miatt. Bízunk abban, hogy a következő időszakban újabb ösztönző elemek jelennek meg - mondta dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (Pénztárszövetség) elnöke az idei Pénztárkonferenciát megnyitó beszédében.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára előadásában az adótudatosságot helyezte a fókuszba. Kiemelte, hogy a tudatos adózás pénzt is hozhat a konyhára az adókedvezmények kihasználásával. Tavaly 762 ezren vették igénybe például a pénztári befizetések után járó adókedvezményt, ezzel 32 milliárd forintot spóroltak - mondta az államtitkár, aki reméli, hogy jövőre további növekedés várható.

Mit mondanak az emberek?

A Pénztárkonferencián Kravalik Gábor ismertette a Pénztárszövetség legújabb kutatásának legérdekesebb eredményeit, amelyek szerint az emberek jelentős része szorong a jövő miatt. Az időskori anyagi nehézségektől a megkérdezettek fele tart. Mindazonáltal sokan tisztában vannak azzal, hogy érdemes takarékoskodni a nyugdíjas évekre és az egészség megőrzésére.

Öt éve az emberek harmada nyilatkozta azt, hogy félretesz valamennyit, az idén már 56 százalékuk mondta ugyanezt, ez pedig kedvező változás és a pénztárak teljesítményét is jól mutatja, egyúttal a bizonyítja a Pénztárszövetség társadalmi felelősségvállalás, a pénzügyi tudatosság fejlesztése terén tett erőfeszítéseit.

A megtakarítási konstrukciók közül a pénztárak jól állnak a Pénztárszövetség felmérése szerint. A nyugdíjcélú megtakarítási formák közül a legtöbb embernek az önkéntes nyugdíjpénztár jutott az eszébe, 78 százalékuk említette. Továbbra is az önkéntes nyugdíjpénztárakat tartják a megtakarítási termékek között messze a legmagasabb arányban költséghatékonynak, a megkérdezettek 45 százaléka volt ezen a véleményen.

Összességében nyugdíjcélra a 18-59 éves aktív lakosság több, mint fele - 56 százaléka - takarékoskodik valamilyen formában, és akik nem, azok továbbra is elsősorban anyagi helyzetükkel indokolták ezt. Éppen ezért fontos a munkáltatók szerepe, akik a hozzájárulásukkal olyan emberek előtt is megnyithatják a pénztári megtakarításhoz vezető utat, akiknek nincs meg az ehhez szükséges pénze. Ráadásul a munkáltatói hozzájárulás után a tagok igénybe vehetik a már említett évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezményt. Ez a lehetőség pedig nagy szerepet játszott abban, hogy a második negyedévben a Pénztárszövetséggel együttműködő kasszáknál az első negyedévhez képest jelentősen nőtt a munkáltatói hozzájárulások összege.

Megtakarítások, részvények, GDP

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója elmondta: kiemelten fontos partnernek tartja a budapesti tőzsde a pénztárakat. Egy ország versenyképességéhez pedig jó és mély tőkepiacra van szükség, ami az innovációt is ösztönzi. A tőkepiac és a pénztárak fejlődése minden piaci szereplő érdeke. Magyarországon a GDP-arányos nyugdíjagyon 3,9 százalékos, a régiós országokban nagyságrendekkel magasabb ez a mutató, Lengyelországban például 7,5 százalékos az arány. Végh Richárd hozzátette, hogy a hazai összesített nyugdíjvagyonban a részvénykitettség is alacsony számos európai és régiós országhoz képest. Bőven van tér a növekedésre a részvénypiaci befektetések terén, mind a pénztárak, mind az intézményi befektetők esetén.

A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletág-vezetője, dr. Regős Gábor nyugdíj-megtakarítási rendszerekről mutatott külföldi példákat, ismertette többek között a lengyel rendszert. Ez a munkavállalók számára önkéntes, azaz kiléphetnek a rendszerből, a munkáltatók számára viszont kötelező. A munkavállalói befizetés a bér 2-4, míg a munkáltatói 1,5-4 százaléka. A lengyel rendszerben jelen van az egyszeri és éves állami támogatás is. A szakember ismertette a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági előrejelzését is, amely szerint, az idén 4,8 százalékos GDP-növekedés várható Magyarországon, jövőre pedig 3,9 százalékkal növekedhet a gazdaság.

A konferencián a pénztárakkal együttműködő befektetési alapkezelők szakemberei minielőadásokban mutatták be a befektetési környezetet és lehetőségeket. Szerintük érdemes lenne növelni a részvényhányadot a pénztári portfóliókban. Az alapkezelői előadásokból kiderült továbbá, hogy a befektetési célterületek között van idősgondozás, az oktatás és az egészséges táplálkozás és az innováció, valamint az, hogy a helyismeret a feltörekvő piacokon fontos a jó hozamok eléréséhez. Szó volt arról is, hogy egyre fontosabbá válik a környezettudatosság a befektetési konstrukciók esetében.

Keveseknek van valódi nyugdíjmegtakarítása

Holtzer Péter nyugdíjszakértő előadásából kiderült, hogy érdemi hosszú távú megtakarítás alacsony mértékű és koncentrált. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások egyenlege körülbelül 2 évre havi 50 ezer forint kiegészítést biztosít. Valódi nyugdíjcélú megtakarítása néhány tízezer háztartásnak lehet, többségnek csak néhány havi félretett tartaléka van - mutatott rá Holtzer Péter. Dr. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a magán-egészségügyi rendszerről, prof. dr. Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára pedig a hazai egészségkultúra fejlesztéséről beszélt. Az államtitkár prezentációjában utalt többek között arra, hogy milyen fontos problémát jelent például az elhízás egészségügyi szempontból.