Kevés magyar él ezzel a rezsitrükkel, pedig százezreket lehet spórolni vele évente

Az Eurostat 2018-as adatai szerint a megújuló energiaforrások 21 százalékát adják a hűtésre-fűtésre használt energiának az Európai Unióban. Ez a szám számottevően emelkedett, amióta gyűjtik az adatokat: 2004-ben ez az arány még csak 12 százalék volt.

Az Unió országai közül a svédek toronymagasan vezetnek a megújuló energiaforrások használatában: náluk 65 százalékban ilyen forrásokat használnak hűtésre-fűtésre. Őket a lettek követik 56 százalékkal, a finnek a harmadikak 55-tel, és tőlük is csak egy százalékkal maradnak el az észtek. Dániában és Litvániában már 47-46 százalékot tesz ki a megújuló energiaforrás használat. Ez azonban még mindig több mint az EU-s átlag (21%) duplája. 

Érdekes, hogy a statisztikát, nem hazánk vagy például a románok húzzák le legjobban, hanem Hollandia (6%), Írország (6%), és Belgium (8%). De a sereghajtó országok között van Luxemburg (9%) és a szlovákok is (11%). Magyarország a középmezőnyt erősíti a maga 18 százalékával. Viszont előttünk végeztek olyan szomszédos országok, mint Románia (25%), Szlovénia (32%) Ausztria (34%) és Horvátország (37%) is. 

Az igazsághoz persze fontos azt is megjegyezni, hogy megújuló energiának számít például a tűzifa is, aminek az óriási mértékű felhasználása bizony igencsak megdobja a "zöld energia" statisztikákat. Így például lehet, hogy Hollandiában a fűtés-hűtés 5 százaléka például napelemből és/vagy geotermikus energiából van, míg mondjuk Magyarországon ugyanez mondjuk 2 vagy 3 százalék, és a többi 16-ot mondjuk a biomassza - amibe a fafűtés is beletartozik - hozza. Erre vonatkozó adatok ebből az EU-s jelentésből nem derültek ki. 

Bár a megújuló energia alkalmazásában még mindig a biomassza felhasználása tölti be a vezető szerepet a szakértők szerint, mégis egyre több napelemes rendszer kerül kiépítésre hazánkban. A napelemek támogatásával üzemeltetett tisztán elektromos és hőszivattyús berendezések olcsó, majdnem független rendszer kiépítését teszik lehetővé. 

Hazánkban 10 évre visszamenőlegesen visszanézve az adatokat tapasztalható növekedés a megújuló energiaforrások használatában, viszont ez nem egyenes vonalú. Míg 2008-ban az arány még 12 százalék volt, 2018-ban 18 százalékra nőtt. Viszont a legmagasabb például 2013-ban volt 23,7 százalék. 

Elkerülhetetlen a megújulás

A 2021-ben életbe lépő új energetikai követelmények óriási kihívás elé állítják majd az építőipart és a magánépítkezőket is. Kevesebb, mint másfél év múlva már csak olyan lakás kaphat használatbavételi engedélyt, amelynek energiaigénye közel nulla, és primer energiaszükséglete (fűtés és melegvíz-előállítás) legalább 25 százalékban megújuló energiaforrásból biztosított, tehát elvárás lesz a legalább BB energetikai minősítés is. 

Ráadásul a felújításoknál és korszerűsítéseknél is figyelembe kell venni ezeket az előírásokat. Azon kívül, hogy a rendszerek kiépítése számottevő plusz költséget jelent mind a tervezés, mind a kivitelezés során, teljesen új szemléletet is kíván.