Felköthetik a gatyájukat a bankok: új világ jön Magyarországon

Megújított ajánlást adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a befektetési szolgáltatók – termékértékesítéshez kötődő – javadalmazási politikájáról és gyakorlatáról. Az ajánlás alkalmazását a felügyelet 2024. január 1-jétől várja el a hazai székhelyű befektetési vállalkozásoktól, befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetektől, alapkezelőktől, s ezek itthoni fióktelepeitől.

Alapvető elvárás, hogy a befektetési termékek értékesítése után járó javadalmazás ne arra ösztönözze az érintett értékesítőket vagy az intézményt, hogy – az ügyfelek igényeivel szemben – összeférhetetlen módon saját (anyagi) érdekeiket helyezzék előtérbe. A javadalmazás és az egyéb ösztönzők nem alapulhatnak kizárólag vagy döntően mennyiségi – vagyis az értékesített termékek volumenét figyelembe vevő – üzleti szempontokon. Ezek mellett olyan minőségi kritériumokat is ki kell dolgozni, amelyek pl. a szabályozási követelményeknek, belső eljárásoknak való megfeleléssel, az eladandó eszközök alkalmasságának felülvizsgálatával, az ügyfelekkel való tisztességes bánásmóddal, elégedettségük elnyerésével a fogyasztók legjobb érdekének érvényesülését biztosítja.

Az MNB elvárja, hogy az intézmények a javadalmazási politikájukban és gyakorlatukban egyértelműen meghatározott minőségi szempontokat alkalmazzanak és dokumentáljanak, s ezeket ne lehessen felhasználni olyan mennyiségi kereskedelmi kritériumok közvetett bevezetésére, amely miatt az ügyfelek hátrányt szenvedhetnének. Kerülni kell az olyan minőségi célokat, amelyekkel az intézmény az értékesítés mennyiségét jutalmazhatja vagy nyomást gyakorolhat velük az értékesítőkre, hogy azok csak bizonyos – számukra nagyobb jutalékot nyújtó – termékeket kínáljanak (kijátszva ezzel, hogy a javadalmazási politikában nem határoztak meg ilyen mennyiségi kereskedelmi szempontokat).

Kerülni kell a rövid távú nyereségre ösztönző szempontokat is, pl. az olyan „minden vagy semmi jutalék” küszöbértékek bevezetésével, amelyek összeférhetetlenséget eredményezhetnek. Szintén tartózkodni kell attól, hogy az intézmények munkatársainak szakmai előmenetele mennyiségi, az ügyfelek érdekeit sértő kereskedelmi kritériumokon alapuljon.

Az MNB támogatja viszont a teljesítményjavadalmazás utólagos kiigazításának lehetőségét, hogy még inkább eltántorítsa az intézmények munkatársait az ügyfél érdekeinek mellőzésétől (pl. magasabb rövid távú hozamot hozó, de hosszú távon nagyobb kockázattal járó vagy az ügyfél befektetési horizontja szempontjából alkalmatlan termékekbe való befektetéssel) a rövid távú teljesítménycélok eléréséért. Ha az érintetteknél helytelen gyakorlatra (pl. az ügyfelekkel szembeni tisztességtelen bánásmódra, rossz minőségű szolgáltatásokra) derül fény, alkalmazhatók az utólagos kiigazítások, pl. a halasztottan kifizethető teljesítményjavadalmazás egészének/egy részének csökkentése vagy a már átadott pénzek (részbeni) visszakövetelése.

Jó gyakorlat lehet, ha az intézmények munkavállalóinak teljesítményjavadalmazásánál valamennyi termék esetében azonos szempontokat alkalmaznak; ha határozatlan idejű nyílt végű befektetésnél több évre vagy a termék beváltásáig elhalasztják a javadalmazást; illetve, ha a befektetési tanácsadók ügyfélkiszolgálásának minőségét az intézmény a hozzájuk kötő elismert/jogszerű panaszok számával méri.

Az MNB ajánlása emellett részletes útmutatót tartalmaz a piaci szereplők számára a teljesítményjavadalmazáshoz kötődő irányítási, illetve ellenőrzési teendőkre, az ezzel kapcsolatos helyes és helytelen gyakorlatokra vonatkozóan is.