A járvány után is vonzó célpontja lesz a befektetőknek Magyarország

A UBS GWM elemzése szerint gyorsan nőtt az elmúlt években a közép-kelet-európai piacok ingatlanjai iránti kereslet, amit jól mutat, hogy a régióba érkező tőke 2015 és 2019 között 9 milliárd euróról 13 milliárd euróra nőt. A beáramló tőke teljes volumenének 45%-a Lengyelországba, 25%-a Csehországba és 15%-a Magyarországra érkezett; Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában az ingatlanbefektetések volumene ennek töredéke volt.

Az elemzés szerint a térség elsősorban a magas hozamok miatt népszerű a nemzetközi befektetők körében, amelyek a régióban jelentősen magasabbak, mint Nyugat-Európában: az MSCI adatai szerint 2019-ben az átlagos hozam meghaladta a 10%-ot, miközben a fejlettebb európai piacokon ez a mutató 6% alatt volt.

"A jelenlegi bizonytalan helyzetben a befektetések diverzifikálásával biztosítható a portfóliók kiegyensúlyozottsága. A közép- és kelet-európai piacok ehhez vonzó befektetési lehetőségeket kínálnak, mivel a régió teljesítménye, ha kicsivel is, de várhatóan felülmúlja majd az egyéb európai országok teljesítményét" - mondja Caroline Kuhnert, a UBS GWM közép- és kelet-európai régióért, Görögországért és Izraelért felelős vezetője.

A jelentés szerint a régió piacain a gazdasági növekedés - a korábbi évekhez hasonlóan - várhatóan 2020-ban és 2021-ben is magasabb lesz, mint az euróövezetben. Mindez a 2020-as recesszió utánra jobb foglalkoztatási kilátásokat, erőteljes bérnövekedést, magasabb vásárlóerőt vetít előre, amely tényezők együttesen az ingatlanok iránti kereslet növekedését fogják eredményezni. A magas hozam mellett az árfolyamok is kedvezőek, és annak ellenére, hogy a lengyel złoty, a cseh korona és magyar forint is esett a globális járvány miatt, a bank azzal számol, hogy elkövetkező negyedévekben ezek a valuták újra felértékelődnek és stabilizálódnak.

Az ingatlanpiaci szegmenseket tekintve a bank elemzői szerint az iroda, a logisztika/raktár és a lakáspiac kínálja a legelőnyösebb feltételeket. A befektetett pénz oroszlánrészét, a teljes mennyiség 60%-át az irodapiac vonzza. A Colliers adatai szerint az irodai szegmens alaphozama 5%-kal Budapesten a legmagasabb (Varsóban 4,5%, Prágában 4,25%) és jelentősen meghaladja a Nyugat-Európára jellemző kb. 3%-ot. A három főváros között az ipari ingatlanok területén realizálható alaphozam tekintetében is Budapest áll az első helyen 7%-kal, amit Prága és Varsó követ 5,5% ill. 6,5%-kal.

A régióban a lakásbérleti piac kevésbé fejlett, mint Nyugat-Európában, mivel a lakosságának több mint háromnegyede saját tulajdonú otthonban él. Lengyelországban a lakásárak 2014 óta 25%-kal, Csehországban 30%-kal, Magyarországon pedig csaknem 90%-kal lettek magasabbak. Jelenleg a prágai lakásárak a legmagasabbak: egy négyzetméter több mint 3000 euró/m2, ezt követi Varsó (2500 EUR/m2) és Budapest (2000 euró/m2).