Megszólalt az MNB: így vészelhetik át a magyar bankok a koronavírus-válságot

Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője a jelentést ismertető csütörtöki online sajtótájékoztatón kiemelte: a jegybank jelentése nem előrejelzés, abban a reálgazdasági és pénzügyi előrejelzések nagyfokú bizonytalanságát figyelembe véve két stresszpálya hatásait becsülték fel. Az első szerint a GDP idei 3,8 százalékos visszaesését 2021-ben 0,1 százalékos csökkenés követheti. A második, súlyosabb forgatókönyv idén 7,1 százalékos, míg jövőre 2,9 százalékos GDP-csökkenést vázol.

A bankok kétharmada szenvedhet el veszteséget a rosszabb szcenárió megvalósulása esetén, és akár a teljes bankrendszer is veszteségessé válhat 2021-ben - jelezte. A stresszteszt rámutatott: egy kevéssé valószínű szcenárió, mély visszaesés mellett is a magyar bankrendszer kezelhető mértékű tőkehiányt mutat, és likviditási oldalról sincs szó jelentős stabilitási kockázatról - mondta Nagy Tamás.

Ismertette: számításaik szerint a bankrendszer zöme 2019 végén kellő likviditási pufferrel rendelkezett ahhoz, hogy súlyos likviditási sokkok együttes bekövetkezése esetén is megfeleljen a szabályozói követelményeknek. A jegybanki szolvencia stresszteszt alapján a kétéves időhorizont végére a súlyosabb stresszpályán a hitelintézetek egytizedénél kerül a tőkemegfelelési mutató 8 százalék alá. A szektor intézményeinél 106 milliárd forintnyi tőkeemelési igény keletkezne az aktuális tőkekövetelményhez képest, ami pénzügyi stabilitási szempontból kezelhető mértékűnek tekinthető - mutatott rá.

Közölte: a magyar bankrendszer megfelelő tőke- és likviditási tartalékokkal néz szembe a koronavírus-járvány miatt várható kihívásokkal. A magyar bankrendszerben 2016 és 2019 között mintegy 2100 milliárd forint profit képződött, ennek 70 százalékát a tulajdonosok visszaforgatták a tőkébe. A szektor saját tőkéje másfélszeresére nőtt 2015-óta. A tőke felhasználhatóságát a jegybank is segítette - mondta. Emlékeztetett: a jegybank a bankok hitelezési képességét a rendelkezésre álló tőkepufferek felszabadításával is támogatja. A gazdaság újraindítását az állami és jegybanki hitelprogramok a fizetési moratórium időszaka alatt is támogatják - húzta alá.

A fizetési moratóriumról közölte: a háztartásoknál és a cégeknél is az állomány egyharmada tekinthető sérülékenynek. A hitelezési veszteségek emelkedni fognak, így 2021-től az MNB folyamatos portfóliótisztítást vár el a bankoktól. Fontosnak nevezte a vállalatok nem banki kötelezettségének folyamatos nyomon követését is.

Az állami hitelprogramok támogatásával a hitelállomány növekedési üteme idén pozitív tartományban maradhat, annak ellenére, hogy a hitelfeltételek szigorítása már az első negyedévben elindult. Az új hitelezés mérséklődése miatt a 2019-ben jellemző kétszámjegyű éves növekedéshez képest 2020-ban 6 és 10 százalék közötti dinamikára számít az MNB a vállalati, és 5-8 százalék közöttire a háztartási hitelállományban - mondta Nagy Tamás.

Az MNB adatai szerint az Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá programban április 20. és május 15. között 20 milliárd forintot meghaladó értékben kötöttek szerződést, a Babaváró támogatásoknál közel 700 milliárd forintot ért el a kihelyezés, az állami programok támaszt adhatnak a hitelezésnek.