Pénzcentrum • 2025. április 25. 09:12
A magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságáról szóló viták felerősödtek az utóbbi időben. Bár a rendszer kétségtelenül jelentős kihívásokkal néz szembe, a teljes összeomlás valószínűtlen, ugyanakkor a jövőbeli nyugdíjak értékállósága komoly aggodalomra ad okot- írja a HVG.
Zsiday Viktor közelmúltbeli véleménye, miszerint a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan, jelentős visszhangot váltott ki. A legfrissebb EU-s előrejelzések azonban árnyalják ezt a képet: Magyarország GDP-arányos nyugdíjkiadásai 2070-re várhatóan 12% körül alakulnak majd. Ez ugyan számottevő növekedést jelent a jelenlegi 7-8%-hoz képest, de nemzetközi összehasonlításban nem példa nélküli – több nyugat-európai ország már ma is magasabb arányban költ nyugdíjakra.
A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának alapvető feltétele, hogy a befolyó járulékok fedezzék a kifizetéseket. A magyar rendszer már jelenleg sem teljesíti ezt a kritériumot, a hiányt a központi költségvetés más bevételeiből pótolják. A nemzetközi gyakorlat alapján a GDP 10-13%-át kitevő nyugdíjkiadás még kezelhető tartománynak számít, míg a 13-15% feletti arány már figyelmeztető jelzés, 15% felett pedig komoly finanszírozási kockázatok jelentkeznek.
Az OECD a magyar kormánnyal együttműködve készített tanulmányában konkrét javaslatokat fogalmazott meg a rendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására. Ezek között szerepel a nyugdíjkorhatár további emelése a várható élettartam növekedésével összhangban, a korai nyugdíjba vonulási lehetőségek – köztük a "Nők 40" program – felülvizsgálata, valamint az idősebb korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése.
"Egyre nehezebben fenntartható a magyar nyugdíjrendszer, a kormány reformot ígért az EU-nak. A lehetséges irányokat vázolja a világ 38 országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD abban a tanulmányban, amelyet a magyar kormánnyal együttműködve készített. A kormány egyelőre nem kommentálja a megállapításokat."
A szervezet javasolja továbbá a nyugdíjak értékállóságának javítását, például a bérek növekedéséhez való szorosabb igazítással, amihez a finanszírozási források bővítése is szükséges lehet. Emellett a nyugdíjpénztárak szerepének erősítését és a demográfiai kihívások kezelésére a termékenységet ösztönző családpolitikai intézkedések folytatását is szorgalmazzák.
Az öregedő társadalmakban világszerte különböző eszközöket alkalmaznak a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának biztosítására. Ilyen a nyugdíjkorhatár emelése, az indexálási szabályok módosítása, automatikus stabilizátorok bevezetése, valamint a rendszer szerkezetének és finanszírozásának átalakítása, beleértve a többpilléres rendszer erősítését és a finanszírozási bázis szélesítését.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Olaszország példája jól szemlélteti, hogyan lehet megbirkózni a magas nyugdíjkiadásokkal. Az ország, amely a GDP több mint 15%-át fordítja nyugdíjakra, rendkívül magas, 33% körüli járulékkulcsot alkalmaz, és több reformot is végrehajtott: fokozatosan áttér egy olyan rendszerre, ahol a nyugdíj jobban arányosul a befizetett járulékokkal, a nyugdíjkorhatárt 67 évre emelte, és ezt automatikusan hozzáigazítja a várható élettartam növekedéséhez.
A jelenlegi trendek alapján valószínűsíthető, hogy a jövőbeli magyar nyugdíjasok helyzete nem lesz jobb a mainál, sőt, relatív életszínvonaluk a dolgozó társadalomhoz képest tovább romolhat. Ezért az öngondoskodás szerepe felértékelődik. A tudatos tervezés, a korai kezdés, az állami támogatások kihasználása és a rendszeres megtakarítás mind hozzájárulhatnak az időskori anyagi stabilitáshoz.
Fontos különbség a nyugdíjcélú megtakarítási formák között, hogy míg az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági számlák esetében a megtakarításhoz való hozzáférés az aktuálisan érvényes nyugdíjkorhatárhoz kötött, addig a nyugdíjbiztosításoknál a szerződéskötéskor érvényes korhatár a mérvadó, ami nagyobb kiszámíthatóságot biztosíthat.