Így működik a rejtett 14. havi nyugdíj Magyarországon: csak ezeknek a kiváltságosoknak jár

A 2011. január 1-jén bevezetett Nők40 program az Alaptörvényben rögzített pozitív diszkrimináció alapján teszi lehetővé a nők számára a korhatár előtti nyugdíjba vonulást. A jogosultsághoz két feltételnek kell teljesülnie: minimum 40 év jogosító idő, ezen belül legalább 32 év munkával szerzett szolgálati idő szükséges. A fennmaradó maximum 8 év gyermeknevelési ellátások időtartamával is megszerezhető.

A kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe beszámít a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony, valamint különböző gyermekgondozással kapcsolatos ellátások időtartama. Ugyanakkor számos időszak, mint például a tanulmányi idő, munkanélküli ellátások vagy a rokkantsági ellátás időtartama nem vehető figyelembe.

A rendszer egyedülálló sajátossága, hogy a korhatár előtti igénybevétel esetén sem csökken a nyugdíj összege. Ez azonban hosszú távon hátrányos lehet, mivel a nyugdíjak csak az inflációval emelkednek, míg a bérek ennél általában gyorsabban nőnek. Így aki évekkel korábban nyugdíjba vonul, jelentős anyagi veszteséget szenvedhet - írja a gazdasági lapban megjelent elemzésében Farkas András, nyugdíjguru.

A program különösen előnyös a nők számára, mivel ők átlagosan hosszabb ideig élnek: 62 éves korban a nők várható további élettartama 20,3 év, míg a 65 éves férfiaké csak 13,2 év. Ez azt jelenti, hogy egy kedvezményes nyugdíjat igénybe vevő nő átlagosan több mint hét évvel tovább kapja a nyugdíját.

A Nők40 program 2025-re tervezett 490 milliárd forintos költségvetési terhe megegyezik a 13. havi nyugdíj finanszírozási igényével. A rendszer fenntarthatósága érdekében felmerülhet a feltételek szigorítása vagy a korhatár előtti nyugdíjat terhelő levonás bevezetése, de ezek legkorábban 2027-től várhatók.