Pénzcentrum • 2025. október 28. 14:20
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a választások előtti vitákban terjedő hírek a nyugdíjak megadóztatásáról félreértésen alapulnak, és valójában a degresszió fogalmának félremagyarázásából erednek. A szakértő hangsúlyozta: a degresszió nem adó, hanem egy 1998 óta létező technikai elem a nyugdíjszámításban, amely a magas keresetek nyugdíjalapba számítását korlátozza.
A választások előtt dúló politikai üzenetekben egyre többször fordul elő a nyugdíjrendszernek a politikai ellenfél által állítólagosan tervezett (és a nyugdíjasokra persze nyilván káros) módosítására történő olyan hivatkozás, ami nem a tényeken, hanem a tények szándékos félreértésén vagy téves értelmezésén alapul - írja heti hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő, aki szerint a nyugdíjak állítólagos megadóztatása körül kirobbant vihart is egy ilyen félreértés okozta, konkrétan a degresszió fogalma körül.
„A helyzet tisztázása érdekében érdemes áttekinteni a nyugdíjszámítás alapelveit – köztük a sok félreértést kiváltó degresszió fogalmát és szerepét” - mondta Farkas András. Hangsúlyozta: az öregségi nyugdíj, beleértve a nők kedvezményes nyugdíját is, alapvetően két tényezőtől függ - az elismert szolgálati idő hosszától és az életpálya során szerzett nettó havi átlagkeresettől.
Farkas András elmagyarázta, hogy a szolgálati idő hossza határozza meg a nyugdíjszorzó mértékét: 40 év szolgálati idő esetén ez 80 százalék, majd minden további évvel 2 százalékponttal nő, legfeljebb 100 százalékig. A másik tényező, az életpálya átlagkereset, az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék-köteles keresetek és jövedelmek alapján számítódik.
A degressziónak kizárólag az életpálya-átlagkereset kiszámításánál van szerepe
- hangsúlyozta a szakértő. Mint kifejtette, a kereseteket előbb nettósítani kell, vagyis levonják belőlük a járulékokat és az adott év személyi jövedelemadóját, majd a korábbi évek kereseteit a valorizációs szorzóval a nyugdíjazást megelőző év szintjére igazítják.
A nyugdíj alapját képező nettó életpálya-átlagkereset így az összes nettósított és valorizált kereset összegének, valamint a bérezett napok számának hányadosából adódik. „Ebből számítják ki a havi nettó átlagkeresetet, és csak ezután lép be a képbe a degresszió” - mondta Farkas. A szakértő szerint a törvényben meghatározott határok fölött a számított átlagkeresetet csak csökkentett mértékben lehet figyelembe venni.
Ha a havi nettó átlagkereset 372 ezer forintnál magasabb, a 372 és 421 ezer forint közötti rész 90, a 421 ezer forint feletti rész pedig 80 százalékos arányban számít bele a nyugdíj alapjába
- ismertette Farkas András. Hangsúlyozta: a degressziónak semmi köze az adózáshoz.
Ez az eljárás 1998 óta része a nyugdíjszámításnak, és mindig is az volt. A mostani félreértések onnan erednek, hogy sokan összekeverték a degressziót a nyugdíjak megadóztatásával
- mondta. Farkas felidézte, hogy a degresszió eredetileg sokkal szigorúbb volt, és az 1997-es nyugdíjtörvény ideológiai alapon vezette be, nem szakmai megfontolásból.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A szakértő szerint a jelenlegi szabályozás 2013 óta változatlan, noha azóta a nemzetgazdasági nettó átlagkereset több mint a duplájára nőtt. „A 372 ezer forintos küszöbérték ma már irreálisan alacsony, reálértéken 700 ezer forint felett kellene lennie” - jegyezte meg Farkas. Hozzátette: a 2013-ban megszüntetett járulékplafon hiánya miatt a magas jövedelműek nyugdíjjogosultsága aránytalanul gyorsan nő, ami súlyos méltánytalanságokhoz vezethet.
Ha nem áll vissza a járulékfizetési felső határ, vagy nem vezetnek be nyugdíjplafont, akkor a degressziós szabályokat kellene szigorítani
– mondta. Farkas szerint ennek érdekében több küszöbértéket is be lehetne iktatni, hogy gátat szabjanak a többmilliós nyugdíjak további emelkedésének. A szakértő végül leszögezte: „Simonovits András nem a nyugdíjak megadóztatásáról beszélt, hanem a degresszió átalakításának szükségességéről.” Ugyanakkor hozzátette, hogy elvileg a nyugdíjak adóztatása sem lenne példa nélküli.
A legtöbb országban bruttó nyugdíjat állapítanak meg, amelyet adó és járulék is terhel. Magyarországon viszont a nyugdíj nettó és adómentes, ezért adófizetés csak a juttatások felbruttósítása után lenne elképzelhető
- mondta Farkas András.
Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?
Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!