Így vezethetik be a 14. havi nyugdíjat Magyarországon: megszólalt az államtitkár, erről minden idősnek tudnia kell

A kormány dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén, amit 2-4 év alatt lehetne megtenni, de ehhez gazdasági erő kell, ami összefüggésben van a békével - mondta az Országgyűlésben Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Ennek kapcsán korábban Farkas András nyugdíjszakértő arról beszélt a Pénzcentrumnak: az intézkedés nagyjából 585 milliárd forintos pluszterhet jelentene a költségvetésnek.

Meg lehet valósítani, például megcsinálták a lengyeleknél nem is olyan régen, ott is 14. havi nyugdíjat is kapnak a jogosultak, csakhogy az a rendszer nem tényleges 14. havi nyugdíj, nem mindenki ugyanazt az összeget kapja, mint a saját nyugellátásának az összege, hanem egységesen megkapják a jogosultak az átlagos nyugdíjnak megfelelő juttatást 14. haviként. Így a szegények jól járnak, a középnyugdíjasoknak is jelentős segítség, a gazdagabb nyugdíjasoknak viszont nyilván jóval kisebb lesz a 14. havi ellátás. Hasonló rendszerben kellene szerintem Magyarországon is gondolkodni

- mondta a Nyugdíjguru.

A magyar nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete az elmúlt évtizedben jelentősen romlott. Míg 2014-ben az átlagnyugdíj az átlagbér közel 68%-át tette ki, addig 2020-ra ez 51%-ra csökkent. A 13. havi nyugdíj bevezetése némileg javított a helyzeten, de a legfrissebb adatok szerint az átlagos juttatás még mindig csak 54,6%-át teszi ki az átlagbérnek.

A teljes 14. havi nyugdíj bevezetése számottevően megemelné a költségvetés nyugdíjkiadásait. A 2026-ra tervezett 7816 milliárd forintos nyugdíjkiadás (a GDP 8,2%-a) akár 8400 milliárd forintra is nőhetne, ami a GDP 8,8%-át jelentené. A 14. havi juttatás várhatóan közel 600 milliárd forintba kerülne évente.

Fontos kiemelni, hogy míg a 12 havi nyugellátás elsődleges finanszírozási fedezetét a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó biztosítja, addig a 13. havi juttatásnak nincs ilyen egyértelmű fedezete a költségvetésben. Sőt, már a 12 havi nyugdíj kifizetésére sem elegendőek a járulék- és szochó-bevételek, ezért a központi költségvetésnek rendszeresen több százmilliárdos támogatást kell nyújtania a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.

A 14. havi nyugdíj bevezetésével egy újabb hatalmas, fedezetlen kiadási tételt vállalna magára az ország költségvetése, ami hosszú távon tovább ronthatja a költségvetés egyenlegét és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Különösen problémás ez annak fényében, hogy a kormány éppen a szociális hozzájárulási adó csökkentésén dolgozik, ami tovább gyengítheti a nyugdíjrendszer bevételi oldalát.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!

Címlapkép: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA