Évről évre egyre kevesebb földgázt fogyaszt a lakosság: mi lehet a háttérben?

A Központi Statisztikai Hivatal MVM Csoport adatszolgáltatására alapozó összegzése szerint 2024 januárja és szeptembere között mintegy 5,5 milliárd köbméteres volt a gázfogyasztás. A megelőző év azonos hónapjaihoz mérten a háztartások 10, a vállalatok, közintézmények 2,8 százalékkal kevesebb földgázt használtak fel eddig idén.

Három éve az első három negyedéves felhasználás még 7,4 milliárd köbmétert tett ki. Az azóta elért megtakarításon nagyjából egyenlő mértékben osztoztak a lakossági fogyasztók és a gazdasági szereplők. Bár a harmadik negyedévben főleg a hűvösebb szeptemberi napok miatt minimális emelkedés volt kimutatható, változatlanul érvényes az a várakozás, hogy az egész éves felhasználás 8 milliárd köbméter alatt maradhat 2024-ben.

A mért áramfogyasztás 1,7 százalékos emelkedést jelez az első három negyedévre, a tavalyi 30 terawattórás szintről 30,5 terawattórára. A villamos energia térnyerése azonban a megújuló termelők tömeges megjelenése miatt ennél minden bizonnyal erőteljesebb az energiamixben. A becslések szerint a háztartási méretű naperőművek részaránya a teljes felhasználásban 7,3 százalékra volt tehető az év eddigi részében.

Magyarország egymást követő két időszakban teljesítette felül az uniós elvárást a gázfogyasztás visszafogásában. Az előző öt év átlagához képest a tagállamoknak 15 százalékkal kellett kevesebb földgázt használniuk. Hazánk a kötelező szintet meghaladó, 20 százalékos megtakarítást ért el tavaly után idén áprilisig is.

Az alacsonyabb gázfelhasználás hozzájárul a klímavállalások teljesítéséhez, az energiaszektor környezetterhelésének visszaszorításához is. Magyarország az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását az 1990-es bázisévhez viszonyítva az előzetes adatok szerint 43 százalékkal csökkentette tavalyra, ezzel túlteljesítve a 40 százalékos 2030-as célkitűzést. A zöld átállás lendületes előrehaladását jelzi, hogy míg a fosszilis alapú energiatermelés 18 százalékkal mérséklődött, a naperőművek termelése közel másfélszeresére, 47 százalékkal nőtt 2023-ban. Az időjárásfüggő energiatermelők kiegyensúlyozásában hosszabb távon is szükség lesz a rugalmasan szabályozható gázerőművi kapacitásokra. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció ugyanakkor a geotermikus energia újabb alkalmazásaival 2035-ig összesen mintegy 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiválthatóságával számol.