Pénzcentrum • 2025. december 29. 10:09
Jelentős változásokat hoz 2026 januárja a bérekben, a nyugdíjakban, az adókban és az állami támogatások rendszerében is. Emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami nemcsak a fizetéseket, hanem számos ellátás – például a táppénz, a GYED vagy az álláskeresési járadék – összegét is automatikusan növeli. A nyugdíjasok 3,6 százalékos emelésre számíthatnak, februárban pedig megérkezik a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete is. Több ágazatban – így az oktatásban, a szakképzésben és a kulturális szférában – célzott béremelések indulnak. Jelentősen bővülnek a családokat érintő adókedvezmények, miközben új szja-mentességek lépnek életbe az anyák számára. Változnak az adózási szabályok, a lakástámogatások, a hitelezési feltételek és a közlekedéssel kapcsolatos díjak is. Összegyűjtöttük a legfontosabb intézkedéseket, amelyek 2026 január elsején, azaz csütörtökön élesednek.
Az év eleje hagyományosan a jogszabályváltozások időszaka, így a 2026-os év is több újdonságot tartogat. A kormány egyszerre nyúlt hozzá a bérekhez, az ellátásokhoz, az adókedvezményekhez és a lakhatást érintő támogatásokhoz. A következőkben pontról pontra bemutatjuk, mi minden változik januártól, és mire kell felkészülni az új évben.
Emelkedik a minimálbér és a bérminimum
2026. január 1-től a minimálbér a jelenlegi bruttó 290 800 forintról 11%-os emeléssel bruttó 322 800 forintra nő, a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökre vonatkozó garantált bérminimum pedig a jelenlegi bruttó 348 800 forintról 7%-os emeléssel bruttó 373 200 forintra emelkedik.
A minimálbér emelése több más juttatás és adóteher összegére is kihat, mivel ezek mértéke törvényileg sok esetben a mindenkori minimálbérhez igazodik, így ezek a legkisebb bér emelésével automatikusan növekednek. Ezek közül a legfontosabbak:
- Táppénz: a minimálbér kétszeresének harmincad részében van maximalizálva naponta. Az összeg 2025-ben bruttó 19 387 forint volt, ami 2026-ban 21 467 forintra növekszik.
- Álláskeresési járadék: maximuma a minimálbér napi összege, ami 2025-ben 9 694 forint volt, 2026-ban pedig 10 733 forintra növekszik.
- GYED (gyermekgondozási díj): maximális összege a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. 2025-ben bruttó 407 137 forint volt havonta, ami 2026-ban havi bruttó 450 800 forintra növekszik.
- GYOD (gyermekek otthongondozási díja): összege a minimálbérrel megegyező. 2025-beni bruttó 290 800 forint volt havonta, 2026-ban 322 800 forintra nő.
- CSED (csecsemőgondozási díj): alapja a naptári napi jövedelem, de a maximális összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.
Emellett z egyes meghatározott célokra elkölthető összeget is több eseteben a minimálbér arányában határozzák meg az önsegélyező pénztáraknál.
Emelkedik a nyugdíj
2026. január 1-jétől a nyugdíjakat 3,6%-os mértékben emelik. Nincs egységes összeg, a pontos végösszeget mindenkinek a saját nyugdíja határozza meg.
A 2026. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2026. februári nyugdíj 100%-ával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként, továbbá a 2026. februári nyugdíj 25%-ával megegyező összegű plusz juttatást a 14. havi nyugdíj első részleteként. 2026-ban a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete annak jár, aki 2025 legalább egy napján már nyugdíjban részesült, és 2026. februárjában is nyugdíjban részesül.
Fontos tudni még, hogy a 2026. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során viszont új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2026. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet. A 2026-ban alkalmazandó valorizációs szorzók várhatóan 10%-kal lesznek magasabbak, mint a 2025-ben alkalmazottak voltak.
Emelkednek a bérek
Több ágazatban is béremelést hirdetett meg a kormány: a szakképzésben oktatók bére átlagosan 10 százalékkal emelkedik, a havi alapbér kötelező legkisebb összege náluk 775 000 forint lesz.
A tanároknál intézményi szinten átlagosan szintén 10 százalék a pótlékok, megbízási díjak nélküli illetmény emelése. 2026-ban a gyakornok tanárok havi alapbére 705 000 forint lesz, a tanári fizetések sávjai pedig a következők:
- Pedagógus I.: 718 000–1 400 000 forint
- Pedagógus II.: 725 000–1 490 000 forint
- Mesterpedagógus: 785 000–1 790 000 forint
- Kutatótanár: 915 000–1 930 000 forint
Emellett 15 százalékkal emelik a fizetéseket a kulturális szférában.
A karácsony előtti éjjel megjelent kormányrendelet alapján a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók – függetlenül a fenntartótól – kiegészítő szociális pótlékot kapnak 2026-tól. A pótlék összege a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály alapján változik.
Kiegészítő bölcsődei pótlékot kapnak a bölcsődékben dolgozó kisgyermeknevelők és dajkák is. A pótlék összege ebben az esetben is a jogviszonyban eltöltött idő és fizetési fokozat alapján változik.
Megduplázódik a családi adókedvezmény
Januárral emelkedik a családi adókedvezmény mértéke is: egy gyermek után havonta nettó 20 ezer forint, két gyermek esetén gyermekenként 40 ezer, három vagy több gyermeknél pedig gyermekenként 66 ezer forint jár majd a családoknak. Emellett a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartottak után 20 ezer forint kedvezmény vehető igénybe.
A 30 év alatti anyák mentesülnek az szja megfizetése alól
2026. január 1-jétől jelentősen kedvezőbbé válnak a 30 év alatti édesanyák szja-mentességének szabályai, ugyanis már nem az átlagbérig, hanem a kedvezmény alapját képező jövedelmek teljes összegére kiterjed, és 2023 előtt született gyermekek után is igénybe vehető.
A kedvezményt minden olyan nő igényelheti, aki gyermeket vállal, 2025. december 31. után tölti be a 30. életévét, és családi kedvezményre jogosult vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke után, illetve már várandósként. Az szja-mentesség annak az évnek az utolsó napjáig jár, amelyben az édesanya betölti a 30. életévét.
Az adómentesség először a 2025. december 31. után megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelmekre alkalmazható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a januári munkavégzés után februárban érkező fizetés már adómentesen érkezik. A 2025-ben megszerzett jövedelmek esetében ugyanakkor még a korábbi szabályok érvényesek: a kedvezmény csak az átlagbér összegéig vehető igénybe, és kizárólag a 2022. december 31. után született gyermekekre vagy figyelembe vehető magzatra vonatkozik.
A 40 év alatti kétgyermekes anyák mentesülnek az szja megfizetése alól
Indul a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége is. Az adminisztráció is egyszerűsödik: a kedvezményt nem kell évente újra igényelni, és egyetlen nyilatkozatban kérhető az úgynevezett anyakedvezmény, valamint a családi adókedvezmény is.
A kétgyermekes anyák fokozatosan válnak jogosulttá az szja-mentességre. 2026-tól a 40 év alattiak élhetnek vele, 2027-től az 50 év alattiak, 2028-tól a 60 év alattiak, 2029-től pedig valamennyi kétgyermekes édesanya számára elérhetővé válik az élethosszig tartó szja-mentesség a munkából származó jövedelmek után. Most januárban azok élhetnek a lehetőséggel, akik a 40. életévüket 2025. december 31. után töltik be.
Az adómentesség először a 2025. december 31-ét követően megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelmekre alkalmazható, vagyis a januári munkabér – amelyet februárban fizetnek ki – már adómentesen érkezik.
Emelkedik az alanyi adómentes keret, átalakul a szocho
Fontos adóváltozások is életbe léptek: 18 millióról 20 millió forintra emelkedik az alanyi adómentes keret (ez 2027-ben 22 millió forintra, 2028-tól pedig 24 millió forintra emelkedik majd). Akik korábban áfakörösek voltak, most januártól választhatják az alanyi adómentességet, azzal a feltétellel, hogy 2025-ben és várhatóan 2026-ban sem lépik át a 20 millió forintos keretet.
Az átalányadózásban a jelenlegi 40%-os, 80%-os és 90%-os költséghányadok közül módosul a 40%-os sáv, ez 45% lesz (majd 2027-től 50%-ra fog emelkedni). A módosítással a feltételezett költséghányadok 45%, 80% és 90% lesznek. Ez azt jelenti, hogy a jogalkotó egyszerűen azt feltételezi, hogy 55%, 20% vagy 10% vállalkozói jövedelem keletkezik, és ez az, amit adóztatás alá von.
Emellett pedig változik a szociális hozzájárulási adó (szocho) minimum adóalapjának meghatározása is. Eddig ezt a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,5%-a után kell megfizetni, azonban ez a szorzó 2026-tól megszűnik. A vállalkozóknak január 1-től már nem a megemelt alapérték, hanem kizárólag a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 13%-a után kell megfizetniük a szociális hozzájárulási adót.
Változnak a CSOK Plusz szabályai
Változnak a CSOK Plusz hitelprogram jogosultsági feltételei is a 2025. november 17-én Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint. A módosítás célja, hogy a várandós, illetve örökbefogadási eljárásban részt vevő nők 2025. december 31-e után is életkori megkötés nélkül vehessék igénybe a CSOK Plusz lakáshitelt.
Az új szabályozás szerint 2026. január 1-től is jogosultak a támogatásra azok a nők, akiknél a kölcsönkérelem benyújtásakor legalább a 12. hetet betöltött várandósság áll fenn, illetve azok is, akik az illetékes gyámhatóságnál már a hitelkérelem benyújtása előtt, de 2024. január 1-nél nem régebben személyesen kezdeményezték az örökbefogadást. A jogosultságot gyámhatósági jegyzőkönyvvel vagy hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.
A CSOK Plusz kölcsönt főszabály szerint olyan házaspárok igényelhetik, amelyek női tagja még nem töltötte be a 41. életévét. Ettől eddig is kivételt jelentett a várandósság vagy az örökbefogadás megindítása, ám ezek a mentességek csak 2025. december 31-ig voltak alkalmazhatók. A rendelet ezt az időbeli korlátozást szüntette meg.
Módosul az Otthon Start Program
2025. december 10-én jelent meg az a kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amely alapján az Otthon Start Programot 2026. január 1-től külterületi lakóingatlanokra is igénybe lehet venni.
Az Otthon Start-rendeletből csupán egyetlen, a „belterületi” szó törlése elegendő volt ahhoz, hogy külterületi lakóingatlanokra is elérhetővé váljon a kamattámogatott hitel. A program keretében biztosított fix 3%-os lakáshitelről szóló kormányrendelet vonatkozó bekezdésében szereplő területi korlátozás a módosítás értelmében így hatályát veszti.
A Bankmonitor hangsúlyozza, hogy továbbra is csak lakóház, lakás besorolású ingatlanokat lehet megvásárolni a támogatott hitelből, tehát ilyen megnevezéssel kell szerepelnie a tulajdoni lapon az ingatlannak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A pénzintézetek várhatóan egyedi elbírálás alapján határozzák meg, mely külterületi ingatlanokat fogadják el fedezetként, mérlegelve saját kockázatvállalási szempontjaikat és az adott ingatlan értékállóságát.
Elindul a közszolgálati dolgozók számára az Otthontámogatás
2026 januárjában indul a közszolgálati dolgozók számára az Otthontámogatás, amely évente nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít a jogosultaknak. A támogatás valamennyi költségvetési szerv minden foglalkoztatottjának, valamint a legtöbb, közfeladatnak minősülő tevékenységet végző szervezet alkalmazottjának alanyi jogon jár, ugyanakkor igényelni kell a munkáltatónál, és a kérelmezés többségük számára jogvesztő határidőhöz kötött. A karácsony előtt megjelent kormányrendelet alapján a jogosultak köre kibővült, így a bevett egyházak, közérdekű vagyonkezelő alapítványok által foglalkoztatottak is igényelhetik az Otthontámogatást.
Az Otthontámogatás felhasználható meglévő, hatályos hitelintézeti lakáskölcsön-szerződés törlesztésére, zártvégű lízing díjának megfizetésére, illetve lakóingatlan megvásárlásához szükséges önerő biztosítására. A támogatás kizárólag magyarországi lakóingatlanhoz kapcsolódhat. Nem vehető igénybe szabad felhasználású jelzáloghitelre, személyi kölcsönre, babaváró hitelre vagy munkáshitelre, még akkor sem, ha azokat lakáscélra fordították, ugyanakkor
felhasználható a 2025. szeptember 1-jétől elérhető Otthon Start hitel törlesztésére.
Az éves keretösszeg erejéig a támogatást több lakáskölcsön-szerződéshez is fel lehet használni, lakás-takarékpénztári kölcsön esetén pedig a lakás-előtakarékossági szerződés kedvezményezettje is jogosult a felhasználásra. Fontos azonban, hogy egy naptári évre vonatkozóan kizárólag egy célra, vagy hiteltörlesztésre, vagy önerő biztosítására nyújtható be Otthontámogatási igény.
Januártól egyes vevők kevesebb hitelt kaphatnak
Az MNB a felfutó hitelfelvételre reagálva januártól átalakítja a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) szabályait. Ennek részeként a jövedelemterhelhetőség felső határát a jelenlegi havi nettó 600 ezer forintról 800 ezer forintra emeli.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 800 ezer forint alatti nettó jövedelemnél továbbra is legfeljebb a bevétel 50 százaléka fordítható törlesztésre, míg e küszöb felett – legalább 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek esetén – akár 60 százalékos terhelés is megengedett. Míg 2025-ben még a 600 ezer forintot meghaladó jövedelemnél elérhető a magasabb, 60 százalékos limit, januártól ezt az MNB 800 ezer forint fölé tolja. Ennek következtében a 600–800 ezer forint közötti jövedelemmel rendelkezők visszakerülnek az alacsonyabb, 50 százalékos kategóriába, ami változatlan fizetés mellett is kisebb felvehető hitelösszeget jelent.
Emelkedik a pályamatricák ára
A használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról és gyorsforgalmi utakról és azok díjáról szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet alapján az autópálya-matricák árait minden évben az előző évi augusztusi inflációs adatok alapján határozzák meg. Ez alapján 2026. január 1-től az alábbi autópálya-matrica árak és büntetési pótdíjak lesznek érvényben.
A D1 kategóriában az éves országos matrica 61 760 forintba, az egy napos matrica 5 550 forintba kerül. A D2 kategóriában az éves országos matrica 61 760 forintba, az egy napos matrica 7 890 forintba kerül, az U kategóriában az éves országos matrica 87 650 forintba, az egy napos matrica 5 550 forintba kerül, a D1M kategóriában pedig az éves országos matrica 61 760 forintba, az egy napos matrica 2 770 forintba kerül. Mindezek mellett drágul az éves vármegyei, a havi és a 10 napos matricák díja is. A részletek ebben a cikkünkben olvashatóak.
Az M1-es autópálya felújítása miatt új, kedvezményes matrica is bevezetésre került: 2026-tól regionális autópálya-matrica van érvényben az M1 teljes szakaszán. A négy érintett vármegyére – Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron – kiterjedő matrica az ott élők számára 15 ezer forintos áron elérhető.
A hatályos jogszabályok alapján 2026-ban is pótdíjfizetési kötelezettség terheli azokat a járműtulajdonosokat vagy üzembentartókat, akik érvényes autópálya-matrica nélkül használják a díjköteles útszakaszokat. Pótdíjkülönbözetet kell fizetniük azoknak is, akik ugyan rendelkeznek matricával, de az a jármű tényleges díjkategóriájánál alacsonyabb besorolásra szól (például D2 helyett D1 vagy U kategóriára). A 2026. január 1-jétől megállapított összegek a következők: az alap pótdíj 60 napon belüli befizetés esetén 26 640 forint, míg 60 napon túl már 91 780 forint. A pótdíjkülönbözet összege 60 napon belüli fizetésnél 14 900 forint, 60 napon túli rendezés esetén pedig 47 180 forint.
A főutakon emelkednek a díjak a kamionok számára
A vonatkozó rendelet értelmében 2026. január 1-től emelkednek a díjak a főutakon a kamionok számára. A kormány indoklása szerint az intézkedés célja, hogy a teherforgalmat az alacsonyabb díjszintű főutak vagy a díjmentes mellékutak felől a négysávos, gyorsforgalmi úthálózatra tereljék, illetve ott tartsák, továbbá hogy a vidéki települések lakói számára biztonságosabbá váljon a fő- és mellékutakon való közlekedés, valamint csökkenjen a környezeti és zajterhelés.
A tehergépjárművek által fizetendő megtett úttal arányos útdíjak a következők szerint módosulnak: a díjemelés a gyorsforgalmi utakon valósul meg (J2–J5, M2–M3 kategóriák), főutakon pedig a tehergépjármű-kategóriákban a gyorsforgalmi utak díjszintjéhez közelítő díjszint lép életbe (J2–J5).
Emellett emelkednek a közúti szabályszegésekhez kapcsolódó bírságok: a megtett úttal arányos útdíjrendszerben a jogosulatlan úthasználathoz kapcsolódó, 0–120 perces időszakra vonatkozó közigazgatási bírságok például 30%-kal nőnek. A „Korlátozott forgalmú övezet”, a „Súlykorlátozás”, valamint a „Tehergépkocsival behajtani tilos” jelzőtáblák megsértése esetén a bírság összege 100 ezer forintra nő, a korábbi 47 ezer forintról.
Mindezeken túl az intézkedéscsomag részeként országos súlykorlátozási program is indul 60 új helyszínen.
A rendelet miatt a kamionosok december 22-én Budapesten demonstráltak.
Változás a banki költségeknél
Megszokhattunk már, hogy év elején mindig drágulnak a lakossági bankszámlák, hiszen ezek díjai jellemzően követik az előző évi inflációt, így ilyenkor szoktunk szembesülni a magasabb számlavezetési díjakkal és az egyéb költségek megemelt összegeivel. Most azonban kivételesen nem ez történik, ugyanis
a bankok önkéntes moratóriuma 2026 júniusáig befagyasztotta a lakossági számlák díjait,
és az árak visszatértek a 2025 elején alkalmazott szintrem, emelés pedig az év második felétől fog csak jönni.
A díjak befagyasztása mellett több, a lakossági bankszámlákat közvetlenül érintő változás is életbe lép. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az alapszámla továbbra is díjmentes marad mindaddig, amíg az infláció három egymást követő hónapban nem esik a jegybanki toleranciasáv felső határa alá.
Emellett új kötelezettség hárul a pénzintézetekre: értesíteniük kell azokat az ügyfeleket, akik a jelenlegi számlacsomagjuknál kedvezőbb feltételekkel rendelkező konstrukciót is választhatnának.
Duplájára nő az ingyenes készpénzlimit
Igaz, erre még egy kicsit várni kell, hiszen nem január 1-től, hanem február 1-től emelkedik meg az ingyenes készpénzfelvétel értékhatára: 150 ezer forint helyett 300 ezer forintot lehet majd díjmentesen felvenni.
A lehetőség kizárólag egyetlen bankszámlához kapcsolható, és havonta legfeljebb két tranzakcióra vonatkozik. A két díjmentes készpénzfelvétel bármely magyarországi ATM-nél elérhető, vagyis nem szükséges a számlavezető bank automatáját használni. Fontos feltétel továbbá, hogy a bankok tranzakciónként nem állapíthatnak meg 150 ezer forintnál alacsonyabb felvételi limitet. Erre azért volt szükség, mert a pénzintézetek gyakran korlátozzák az idegen bankkártyával egy művelet során felvehető összeget.
Kiváltásra kerül a papír alapú TB kiskönyv
Megszűnik a papír alapú TB-kiskönyv használata, helyét az elektronikus e-TB kiskönyv veszi át. A változás jelentősen csökkenti a foglalkoztatók adminisztratív terheit, mivel többé nem kell vezetniük az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt. Az új rendszer keretében a társadalombiztosítási kifizetőhelyek számára egy elektronikus felület válik elérhetővé, amelyen keresztül lekérdezhetők a biztosítási jogviszonyok adatai, valamint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénzre vonatkozó információk is.
Emlékeztető üzenetet kapnak a betegek
A jövőben automatikus értesítést kapnak a betegek a digitális időpontfoglalási rendszerben rögzített ellátásukról. Az EESZT működtetője a lefoglalt időpontot legkésőbb 48 órával megelőzően értesíti a pácienseket SMS-ben vagy e-mailben az ellátás pontos időpontjáról és helyszínéről. Amennyiben az időpontfoglalás és az ellátás között kevesebb mint 48 óra telik el, az értesítést a foglalást követő 12 órán belül küldik ki. Az emlékeztető üzenetek küldése 2026. március 1-jétől válik kötelezővé, a betegek mobiltelefonjára vagy e-mail fiókjába érkeznek majd az értesítések.