Kinek és meddig jár munkanélküli segély, álláskeresési járadék 2026-ban? Az álláskeresési segély összege, utalása, igénylése

Cikkünkben annak jártunk utána, hogyan befolyásolja a 2026. január 1-től hatályba lépő minimálbér emelés az álláskeresési járadék 2026 évében folyósítható havi összegét. Mit mond az álláskeresési járadék kalkulátor, mennyi álláskeresési segély jár havonta a jogosultak számára és milyen feltételeknek kell az igénylőknek megfelelniük? Milyen munkanélküli központhoz fordulhatnak segítségért az álláskeresők és milyen nyomtatványokra van szükség az álláskeresési segély megigényléséhez? Mit érdemes tudnunk a munkanélküli segély speciális esetéről, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyről?

Mi a munkanélküli segély?

Az álláskeresési járadék, köznyelven munkanélküli segély egy olyan meghatározott ideig folyósítható, havi rendszerességű juttatás, melynek célja a munkahely nélkül maradt dolgozók átmeneti jellegű anyagi támogatása. Feltételeiről és szabályrendszeréről a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendelkezik. A feltételeknek megfelelő jogosultak legfeljebb 90 napon keresztül vehetik igénybe az álláskeresési támogatást, melynek maximális összegét a mindenkori minimálbérhez kötik.

Álláskeresési járadék 2026: mennyi a munkanélküli segély összege?

Az álláskeresési járadék feltételrendszere és folyósításának szabályai alapvetően nem változnak, viszont a minimálbér és garantált bérminimum emelésnek köszönhetően a minimumbérekkel egyetemben emelkedik az álláskeresési járadék maximális összege is. A vonatkozó jogszabályok szerint az álláskeresési járadék összege nem lehet magasabb a jogosultság kezdőnapján hatályos minimálbér napi összegénél. 2026. január 1-től 11%-kal, összesen bruttó 322 800 Ft-ra emelkedik a havi minimálbér, így

a minimálbér napi összege 2026-ban bruttó 10 760 Ft – legfeljebb ennyi lehet a munkanélküli segély napi juttatása is.

A minimálbér 2025-ben bruttó 290 800 Ft volt, melynek napi összege bruttó 9 693 Ft-nak felelt meg. Az előző évhez képest a 11%-os emelésnek köszönhetően 2026-ban mind a minimálbér napi díja, mind a munkanélküli járadék maximális összege összesen bruttó 1 067 Ft-tal emelkedett.

Munkanélküli segély kalkulátor: hogyan történik a támogatás számítása?

Az álláskeresési járadék számítása során a támogatásért folyamodó jogosult előző 4 naptári negyedévében befizetett munkaerőpiaci járulékát veszik alapul. A munkaerőpiaci járulék az összevont, összesen 18,5%-os TB-járulék részét képezi, amelyből a nyugdíjjárulék 10%-ot, az egészségbiztosítási járulék 7%-ot, a munkaerőpiaci járulék pedig 1,5%-ot tesz ki. A munkanélküli kalkulátor a munkaerőpiaci járadékalap 60%-a alapján számítja ki, hogy mennyi a munkanélküli segély összege.

A számítási szabályok szerint 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg, az egy napra vetített, arányosított járadékösszeget pedig felszorozzák a folyósítás időtartamával. Az álláskeresési járadékszámítás menete első hallásra bonyolultnak tűnhet, azonban aggodalomra semmi ok: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a szervet köznyelven gyakran munkanélküli hivatalként emlegetik) hivatalos munkanélküli segély kalkulátora pillanatok alatt kiszámolja helyettünk, pontosan mennyi ellátásra vagyunk jogosultak.

Ahogy a fentiekben elárultuk, a jogosultsági idő maximum 90 nap lehet, így az álláskeresési járadék maximális összege 2026-ban 30 napra számítva a magyar minimálbérnek, azaz bruttó 322 800 Ft-nak felel meg. A 90 napos folyósítási időszak alatt egy álláskereső összesen legfeljebb bruttó 968 400 Ft munkanélküli segélyhez juthat.

Ebből az összegből 15% személyi jövedelemadót (szja kedvezmény vagy mentesség érvényesíthető) és 10% nyugdíjjárulékot vonnak le, tehát az álláskeresési járadék nettó összege napi 8 070 Ft, havi (30 napra) 242 100 Ft, összesen (90 napra) pedig 724 300 Ft lehet.

A munkanélküli segély igénylés feltételei

A munkanélküli igénylése nem szociális alapon történik, alapfeltétele, hogy a jogosult álláskeresőnek megfelelő időtartamú TB-jogviszonnyal kell rendelkeznie. A minimális jogviszony időtartama a kérelem beadását megelőző 3 naptári év során legalább 360 napi teljes munkaidejű, bejelentett alkalmazotti munkaviszonyt vagy vállalkozói jogviszonyt foglal magában. Az álláskereső TB-jogviszonyának nem kell folyamatosnak lennie, azonban a 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadság már nem minősül járulékfizetési jogviszonynak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mikor és kinek jár fizetés nélküli szabadság? Ezek a pontos szabályai, igénylés menete, hatása a szabadságra

Munka törvénykönyve fizetés nélküli szabadság feltételei, távollét szabályai: hogyan történik a fizetés nélküli szabadság igénylése, a fizetés nélküli szabadság meddig tarthat?

Az álláskeresési ellátás folyósítása során a segélyt felvevő jogosult kereső tevékenységet nem folytathat, kivéve akkor, ha nem jogviszonyalapot képző alkalmi munkáról van szó. A juttatás a 90 napos jogosultsági időszak leteltét követően automatikusan megszűnik – helyette olyan szociális segélyek igényelhetők, mint például a települési támogatás vagy az aktívkorúak ellátása. A folyósítási időszak alatt ahhoz, hogy az álláskereső továbbra is jogosult legyen az ingyenes állami egészségügyi ellátásra, fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét, ami 2026-ban 12 300 Ft havonta (ennek napi összege 410 Ft).

Kinek, mikor jár a nyugdíj előtti álláskeresési segély?

Az álláskeresési ellátás speciális típusa a nyugdíj előtti álláskeresési segély, azaz a NYES, amelyet azok az idősödő munkavállalók igényelhetnek, akik a kérelem leadásakor legfeljebb 5 évre vannak a nyugdíjkorhatár betöltésétől. A nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben a dolgozók már védett korú munkavállalóknak minősülnek, azonban – bár ez a státusz többletjogokat biztosít számukra – mindez nem zárja ki a munkaviszony megszűnését.

A NYES akkor jár egy álláskeresőnek, ha a kérelem leadását megelőző 3 éven belül legalább 45 napig részesült álláskeresési járadékban, vagy ha annak folyósítási idejét már kimerítette, ám regisztrált álláskeresőként sem maga, sem a munkaügyi hivatal segítségével nem talál állást. Szintén feltétel, hogy legalább 15 év szolgálati idő szükséges hozzá, illetve az álláskereső nem részesülhet semmilyen életjáradékban.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély összege a mindenkori minimálbér 40%-a: a NYES 2026-ban tehát bruttó 129 120 Ft.

Hogyan történik a munkanélküli segély igénylése?

Az álláskeresési segély folyósításához mindenekelőtt regisztrált álláskeresővé kell válnunk: ahhoz, hogy megkapjuk ezt a hivatalos státuszbesorolást, el kell látogatnunk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat oldalára, ahol az „Álláskeresőknek” fül alatt tudjuk elindítani az ügymenetet az „Elektronikus ügyintézés” gombra kattintva. A megnyíló felületen minden regisztrálónak meg kell adnia a státuszbesoroláshoz szükséges adatait (itt a regisztrációhoz szükséges segédanyag, ami lépésről lépésre leírja, hogyan kell kitölteni). Ha bármilyen okból kifolyólag nem tudjuk kitölteni az online űrlapot, e-mailben (ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu) is kérhetjük a státuszbesorolást: az e-mail tárgya legyen „Kérelem”.

Ha sikeresen regisztráltuk magunkat álláskeresőként, az álláskeresési járadék igénylése online és személyes ügyintézés keretei között is történhet:

• Online: a munkanélküli segély igénylése ugyanitt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat oldalán történik, az „Elektronikus ügyintézés” fül alatt, emellett az Ügyfélkapu+ felületén keresztül is intézhető;
• Személyesen: az álláskereső a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kerületi vagy járási hivatal foglalkoztatási osztályán (postai ügyintézés esetén ugyanitt).

Milyen dokumentumokra van szükség?

Mind az online, mind a személyes álláskeresési járadék igénylés (ugyanígy a nyugdíj előtti álláskeresési segély igénylés) során a következő dokumentumokat kell az igénylőnek felmutatnia:

• személyes okmányok: személyazonosító okmány (személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány), lakcímkártya, TAJ kártya és adókártya;
• NYES és munkanélküli segély kérelem, azaz a Kérelem álláskeresési ellátás – álláskeresési járadék/nyugdíj előtti álláskeresési segély – megállapításához c. nyomtatvány.

Továbbá szükséges lehet (annak függvényében, hogy melyik esetbe tartozunk):

• munkáltatói igazolás (egyszerűsített foglalkoztatás esetén);
• foglalkoztatási igazolás (ha 2024. január 1. után szűnt meg a munkaviszony);
• igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához;
• igazolás a bírósági végzés alapján megállapított tartási kötelezettségről;
• igazolás az aktuális évben levont és megfizetett nyugdíjjárulékról;
• nyilatkozat a fizetés nélküli szabadságok igénybevételéről;
• adatlap a munkáltatótól (társas vállalkozástól) származó jövedelmekről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor
• régebben a TB kiskönyvre is szükség volt - azonban ez az okmány 2025-ben megszűnt.

Mikor érkezik meg az álláskeresési járadék utalása?

A NYES és a munkanélküli utalása tipikusan a hónap első munkanapján történik. A banki átutalás és az utalás jóváírása között jellemzően 1 nap telik el. Postai kifizetés esetén számoljunk a postai ügyintézés 2-4 napos időtartamával is. Az álláskeresési járadék utalása előreláthatólag a következő napokon történik meg 2026-ban:

• januári: 2026. január 5.
• februári: 2026. február 2.
• márciusi: 2026. március 2.
• áprilisi: 2026. április 1.
• májusi: 2026. május 4.
• júniusi: 2026. június 1.
• júliusi: 2026. július 1.
• augusztusi: 2026. augusztus 3.
• szeptemberi: 2026. szeptember 1.
• októberi: 2026. október 1.
• novemberi: 2026. november 2.
• decemberi: 2026. december 1.

Számít-e, hogy miért lett valaki munkanélküli?

Az igénylők részéről gyakran merül fel a kérdés, miszerint jár-e munkanélküli segély közös megegyezés esetén, számít-e, hogy milyen okból kifolyólag és hogyan vált valaki munkanélkülivé. Nos, a munka törvénykönyve szerint Magyarországon felmondás történhet rendes felmondással (bármelyik fél oldaláról), közös megegyezéssel vagy azonnali hatályú felmondással (próbaidő alatt mindkét fél részéről, illetve munkáltatói oldalról határozott idejű munkaviszony esetén) is.

Munkanélküli segély mindegyik esetben jár a kereset nélkül maradt dolgozónak, ugyanis az álláskeresési járadékra való jogosultság tekintetében nem számít, hogy milyen okból kifolyólag vált munkanélkülivé a jogosult. Az ellátás folyósítása szempontjából a munkaügyi központ mindig a jogosultsághoz szükséges TB-jogviszony meglétét vizsgálja, tehát nem az számít, hogyan szűnt meg a munkaviszony, hanem az, hogy elég ideig dolgozott-e a kérelem leadása előtt az álláskereső.