Durva hatása lehet a kegyetlen télnek: ez történik meg, ha tovább jegesedik a Duna

A szokatlanul kemény tél komoly terhet ró a magyar energiaellátásra. A fűtési szezon miatti többletigény jelentősen megemelte mind a földgáz-, mind a villamosenergia-fogyasztást. A rendszerterhelés január folyamán többször is új csúcsot döntött, meghaladva a 2025. januári, 7663 megawattos rekordot.

Az energiaellátás jelenleg stabilan működik, összhangban az európai rendszerirányítók téli előrejelzéseivel. A földgáztárolók töltöttsége január közepén még meghaladta az 50 százalékot. A szomszédos országokból folyamatosan érkezik az import a kiépített infrastruktúrán keresztül, amit kiegészít némi hazai termelés. Az áramellátás biztonsága is biztosítottnak tűnik, bár a pillanatnyi helyzetet több időjárási tényező is befolyásolja.

A télre jellemző, hosszan elhúzódó felhős időszakok érzékenyen érintik a hazai napelemek teljesítményét. A fotovoltaikus kapacitás az elmúlt évtizedben robbanásszerűen bővült: ma már teljesítőképességben a hazai erőműpark több mint felét adja, és az éves áramtermelés közel egyharmada napenergiából származik. A januári hófúvások nyomán kialakult vastag hótakaró azonban sok helyen szinte teljesen befedte a paneleket, így még a kevés napsütéses órában is alig termeltek, noha a besugárzási adatok alapján akár több ezer megawattal magasabb teljesítmény is elérhető lett volna.

A napenergia részleges kiesése mellett műszaki okok miatt a Paksi Atomerőmű teljesítményét is néhány száz megawattal csökkenteni kellett. A hiányzó kapacitás egy részét a földgáztüzelésű erőművek pótolták, amelyek decemberben tízéves termelési csúcsot értek el. A megnövekedett fogyasztás fedezéséhez ugyanakkor jelentős importra is szükség volt.

Az időjárás egy másik, ritkán jelentkező nehézséget is felszínre hozott: a hagyományos erőművek működéséhez szükséges hűtővíz biztosítása is kérdésessé vált. A Duna magyarországi szakaszán a vízszint alig haladja meg a korábbi történelmi minimumot, miközben a tartós fagy hatására megindult a jégképződés és a jégzajlás.

A kormány hajózási tilalmat rendelt el a folyó jelentős részén, valamint a Tiszán a kishajók számára. A kritikus vízállás és a jéghelyzet azonban nemcsak a vízi közlekedést érinti. Számos, az ország villamosenergia-termelésében kulcsszerepet játszó erőmű a Dunából nyeri a hűtővizét, köztük a Gönyűi Kombinált Ciklusú Erőmű, a Kelenföldi Erőmű, a Csepel II Erőmű, a Dunamenti Erőmű és a Paksi Atomerőmű.

A Paksi Atomerőmű kommunikációs igazgatósága azt közölte, hogy a létesítmény szivattyútelepe eredetileg is úgy készült, hogy mind a rendkívül alacsony, mind a kiemelkedően magas vízállás esetén képes legyen biztosítani a hűtővíz-ellátást. A tervezés során a Duna esetleges részleges befagyásával is számoltak.

A tájékoztatás szerint a nukleáris létesítmény biztonságát minden körülmények között garantálják, akár szélsőséges vízállásról, akár szélsőséges hőmérsékletről, akár ezek együttes előfordulásáról van szó. A jelenlegi vízszint és jéghelyzet a tervezési tartományon belül marad, ezért az atomerőmű a szokásos működési protokollok szerint üzemel, rendkívüli intézkedések bevezetésére nincs szükség.

Hasonló helyzet 2017-ben is kialakult, amikor jégtörő hajót és két uszályt vetettek be, hogy a jégtáblákat távol tartsák a melegvizes csatorna torkolatától. További óvintézkedésként a kifolyó meleg vizet részben visszakeverték a befolyó csatornába, így akadályozva meg annak befagyását.

Az atomerőmű maximális teljesítményét döntően a Duna vízállása és hőmérséklete határozza meg. Szélsőségesen alacsony vízszint esetén hűtési nehézségek léphetnek fel, amelyek teljesítménycsökkentést tehetnek szükségessé.

Az elmúlt években előfordult, hogy nyáron a folyó felmelegedése miatt – környezetvédelmi megfontolásokból – mérsékelni kellett a termelést, mivel a blokkok termikus hatásfoka romlik a magas vízhőmérséklet mellett, ami néhány tíz megawattos veszteséget okozhat. Téli időszakban ezzel szemben a hideg folyóvíz javítja a blokkok hatásfokát, így a Paksi Atomerőmű teljesítőképessége összességében nő.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tájékoztatása szerint az aktuális, szokatlanul zord körülmények ellenére sem tapasztalható zavar a hazai áramtermelésben. Az erőművek felkészülten fogadják az extrém időjárási helyzeteket, és jelenleg nincs szükség a vészforgatókönyvek aktiválására.

A meteorológiai előrejelzések alapján a rövid enyhülés után január végéig továbbra is rendkívüli hideg várható országszerte, így Paks térségében is. A következő négy hétben a hőmérséklet várhatóan tartósan a többéves átlag alatt marad.

A Paksi Atomerőmű négy reaktorblokkja együttesen másodpercenként mintegy 100 köbméter hűtővizet igényel, miközben a Duna valaha mért legalacsonyabb vízhozama is körülbelül 800 köbméter másodpercenként. A hűtővíz-ellátás akkor válna igazán kritikussá, ha a folyószint a történelmi minimum alá süllyedne mintegy egy méterrel. Ilyen esetben az árvízvédelmi szivattyúkkal legfeljebb a biztonsági hűtéshez szükséges, körülbelül 10 köbméter másodpercenkénti vízmennyiség lenne biztosítható, ami a blokkok teljes leállítását tenné szükségessé.

A tervezett Paks II beruházás keretében megvalósuló két új blokk további 120–140 köbméter hűtővizet igényel majd másodpercenként. Így a hat blokk együttes, a 2030-as évekre tervezett üzeme esetén a teljes hűtővíz-szükséglet 220–240 köbméter másodpercenként alakul. Erre tekintettel az új blokkok szivattyútelepét a mostaninál közel két méterrel mélyebbre építik, hogy a rendszer a jövőben is biztonsággal működhessen alacsony vízállás mellett.

címlapkép Bodnár Boglárka, MTI/MTVA