A Forma-1 költségeiről vallott Wéber Gábor: "a két szép szeméért senkit nem versenyeztetnek sehol"

A Forma–1 nemcsak a világ legismertebb és legnépszerűbb motorsportja, hanem az egyik legnagyobb globális figyelmet vonzó sportág is – mind élőben, mind a televíziós közvetítések szintjén. Versenyeit több százmillióan követik világszerte, ugyanakkor talán nincs még egy olyan sport, amelynek szabályrendszere és működési keretei annyit változott volna az elmúlt évtizedek során, mint a Forma–1-é.

Ahogy közeledik a Magyar Nagydíj, újra megmozdul az ország – és nemcsak a motorsport-rajongók között. A hétvége során elképesztő összegek cserélnek gazdát: több tízezer látogató rohamozza meg a Hungaroring környékét, a jegyárak a nemzetközi sztenderdekhez igazodnak, a pálya melletti árusok pedig prémium árakon kínálják a szuveníreket, ételt, italt, szolgáltatásokat. De a Forma–1 nemcsak nézőként költséges – maga a sportág is a világ legdrágább és leginkább elit kategóriájába tartozik, ahol egyetlen szezon ára vetekszik egy kisebb ország éves költségvetésével. 

A Forma–1 magyarországi otthona, a Hungaroring is új szintre lépett az elmúlt években. A létesítmény teljes átalakításon megy keresztül, hogy megfeleljen a modern követelményeknek és a nemzetközi színvonalnak. Az új komplexumban többek között 36 garázs és 4 technikai boksz kapott helyet, az első emeleten pedig egy 2000 fős VIP-zóna várja a kiemelt vendégeket. A rekonstrukció várhatóan 2026 tavaszán zárul le teljes egészében.

A beruházás céljairól megoszlanak a vélemények. Szabados Gábor sportközgazdász nemrég azt mondta: „A beruházás nem a magyar sport általános fejlesztését szolgálja, hiszen a hazai sportélet csak kis része kötődik a Hungaroringhez.”

Egy ilyen közegben különösen érdekes lehet újra elővenni a sportág anyagi vonzatait, hiszen talál sokakat érdekelhet: vajon mennyibe kerül fenntartani azt a világot, amelyért oly sok magyar ember is megőrül? Többek között ezekről a témákról beszélt a Pénzcentrumnak Wéber Gábor, a Forma–1 közvetítések kommentátora és a sportág legismertebb magyar szakértője.

Ezért olyan drága sportág a Forma-1

A Forma-1 világa sokakat vonz, de kevesen értik, milyen brutális valóság húzódik meg a sikerek mögött. A versenyautók, csillogó pályák és szenvedélyes küzdelmek mögött egy rendkívül drága és kíméletlen sportág rejtőzik, ahol a tehetség csak az egyik tényező.

Bár a Forma-1-nek a kilátogatók számára kétségtelenül van egy show vagy fesztivál jellege, Wéber Gábor szerint sokkal magától értetődőbb, hogy miért forog benne ennyi pénz:

Ez nem a hírnévtől függ, hanem a technikai sportág mivoltából adódik, amihez nem elég egy labda, egy ütő vagy egy úszónadrág. És mivel az autók összetettebbek és drágábbak a motoroknál, így a technikai sportokon belül az autósport számít a legdrágább műfajnak, különösen akkor, ha azokat folyamatosan fejlesztik is. A Forma-1-ben ráadásul autógyártók is versenyeznek egymás ellen, ami még tovább pörgeti a technológiai háborút és a költségeket.

– fogalmazott a szakértő.

A szakértő elmondta: az összes közül az F1-es autók tervezése, gyártása és versenyeztetése a legnagyobb költség. Hozzátette: „a nagy csapatok 1.000 főt is meghaladó létszámmal rendelkeznek, köztük különféle mérnőki csoportokkal a teljes autó megtervezéséhez. A csapatok minden évben új versenyautót terveznek, ráadásul év közben folyamatosan továbbfejlesztik azokat, különben lemaradnának a fejlesztési versenyben.”

Wéber ezután részletezte is a különböző (hozzávetőleges) költségeket:

Egy F1-es csapat természetesen sok, specializált beszállítót is foglalkoztat, de a teljes konstrukció a saját know-howjuk alapján készül el, és maguk is építik meg azt. Itt 50-100 millió dollár közti nagyságrendről beszélünk éves szinten, további 50-60 millió dollár pedig az autók versenyeztetésére megy el. Azért „csak” ennyi, mert 2021 óta költségsapka van érvényben, ami szerint 2024-ben 135 millió dollárnál nem költhetnek többet a csapatok az autók megalkotására és versenyeztetésére.

– magyarázta Wéber Gábor.

Fontos megjegyezni, hogy a költségsapka hatálya alá tartoznak a fizetések is, azonban pl. a versenyzők bére kivétel, ahogy a 3 vezető tisztségviselő juttatásai, a nevezési díjak és a marketing költségek is. A sikeres csapatok számára a nevezési díj is komoly tényező, mert vb pontokhoz kötött, így a Red Bull pl. 2 évvel ezelőtti, túlnyert éve után 7,4 millió dollárt fizetett az FIA kasszájába nevezési díj gyanánt.

„Külön edzések nem léteznek, a 24 versenyhétvégén kívül csak a szezon előtti kollektív tesztnapok és a Pirelli kötelező gumitesztjei vannak, mindenki számára egyforma feltételekkel” – árulta el a Forma-1 szakkommentátora.

Wéber hangsúlyozta: bár a Forma-1-ben mindig is irdatlan pénzek mozogtak, ez a tendencia továbbra is töretlen. 

2018 óta több mint duplájára nőttek a korábban említett költségek. 

Ez talán még a gazdasági világválság és az inflációs hatások tükrében is komoly növekedés.

Pénz vagy tehetség? – Nem fekete-fehér a helyzet

A Formula-1 talán az űrhajós szakmához hasonlít olyan tekintetben, hogy valószínűleg sokkal több fiatal szeretne pilóta lenni, mint amennyinek valójában lehetősége (és képessége) van rá. Ám még azelőtt is, akinek megvannak ezek, rögös út áll ahhoz, hogy a legmagasabb szinten versenyezzen.

Adottságoktól, fejlődési görbétől, a kiválasztott junior sorozatoktól és szerencsétől függően nagyságrendileg minimum 12-15 millió euróra saccolom, de simán lehet ennek a duplája is.

– mondta el Wéber azzal kapcsolatban, hogy mennyibe fájhat a családi kasszának az, ha valakit el akarnak indítani ezen az úton.

Ami a folyamatot illeti: ideális esetben jó néhány év gokartozást követően 15 évesen (ez az alsó korhatár) egy F4-es bajnokság (pl. brit, olasz, spanyol), 16-17 évesen FIA F3, majd 18-19 évesen FIA F2 lehet a cél, de mint kiderült, az F1-re még így sincs garancia.

A szakértő mindenesetre leszögezte: a pénznek és a tehetségnek is hatalmas szerepe van, ugyanakkor

a végén valakinek fizetnie kell a révészt, mert a két szép szeméért senkit nem versenyeztetnek sehol.

„Ha valaki kiemelkedően tehetséges az könnyebben talál magának támogatók, netán felfigyelhet rá valamelyik autógyár tehetségkutató programja, de az első lépéseket mindig a család teszi meg – mint minden sportágban” – magyarázta.

Azért kevesebb pénzzel sem esélytelen a dolog

Felmerül a kérdés: van-e esélye valakinek, aki nem dúsgazdag? A válasz keserédes: Wéber Gábor szerint szerencsével igen, de a kezdeti beruházás nélkül sosem derül ki, hogy ki mennyire tehetséges.

„Erre vannak persze a tehetségkutató programok, amit pár éve nálunk a HUMDA is futtat, persze ez sem garancia minden tehetség felkutatásához.” – mondta el. 

A szponzorok is csak akkor jelennek meg, ha már bizonyított valaki. Ezért a kezdeti anyagi háttér kritikus: a gokartozás, az első tesztek, a bajnokságok nevezési díjai és utazásai mind komoly összegekbe kerülnek

– zárta rövidre a kérdést Wéber Gábor.

Címlapfotó: Czeglédi Zsolt, MTI/MTVA