Milliókat bukott a Tippmixen az NB1-es magyar fociedző: fűnek-fának tartozik

Az egyik NB I-es futballcsapat vezetőedzője súlyos adósságokba verte magát játékszenvedélye miatt! Az illető már fiatalon, labdarúgóként is több millió forintot vesztett el, s azóta is a szerencsejáték rabja - számol be a Blikk. 

Nagyon kellemetlen ez a történet – mondta a lapnak egy, a klubnál dolgozó, a neve elhallgatását kérő szakember. 

Állítólag, akitől tudott, attól már kölcsönkért. Szakmabeli kollégáitól, a szertárostól, de még az utánpótláscsapatoknál játszó gyerekek szüleitől is kért pénzt. Azt beszélik, a Tippmixen mentek el ezek a nagy összegek. Én ezt egyértelműen nem tudom kijelenteni, de a lényeg, sok helyről hallottam már, hogy több embernek is tartozik a klubnál.

Az edző játékfüggősége nyílt titok fociberkekben.

Komoly a probléma

Egyre több szerencsejáték-függő van az országban, pontos számot azonban azért nehéz mondani, mivel esetükben egyértelmű tünet a rejtőzködés. Azt hihetnénk, hogy a leggazdagabbak verik el a legtöbb pénzt, ez azonban nem feltétlenül van így. Kutatások alapján a szerencsejáték-függők száma Magyarországon az elmúlt években a következőképpen alakult: 2009-ben 1,2 százalék, 2012-ben 2,6 százalék, 2015-ben 1,3 százalék, 2018-ban pedig 4,3 százalék volt - olvasható a Szerencsejáték Zrt. égisze alatt futó maradjonjatek.hu oldalon. A kutatás szerint a függők leginkább 30-49 éves férfiak, alapfokú végzettséggel, és leginkább községekben laknak, rossz anyagi körülmények között.

A szerencsejáték-függőség természetéről és a megoldási lehetőségeiről kérdeztük korábban Hal Melinda pszichológus közgazdászt, a Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar oktató-kutatóját:

A fenti felméréshez hozzátenném, hogy a függők esetében, akár kémiai akár viselkedéses addikcióról beszélünk, egyértelmű tünet a rejtőzködés, amely a felméréseket sem könnyíti meg. Szintén érdekes eredmény, hogy az alacsonyabb iskolázottság és szociális státusz összefüggést mutat a szerencsejáték-függőséggel. Ne legyen tévhiteink ezzel kapcsolatban, bizony a magasabb társadalmi rétegeket is komolyan érinti a probléma, ahogyan a nőket is. Inkább talán a rejtőzködés módja, illetve a probléma folytán kialakult nehézségek mértékében láthatunk különbséget.

A szakember több olyan klienssel is találkozott már praxisban, akik egyértelmű depressziós tüneteket mutattak és végső elkeseredésükben, reményvesztettségükben fordultak a szerencséhez, mint utolsó mentsvárhoz. Általában sikertelenül. A hangulatzavarok között azonban talán még inkább érdemes megemlíteni a bipoláris zavarokat és az unipoláris mániát. Felhangoltabb, felpörgöttebb időszakokban, ún. hipománia vagy mánia esetén, az ilyen jellegű zavarral küzdők általánosan több kockázatot vállalnak, úgy érzik nem származhat problémájuk a viselkedésből, bármit megtehetnek. Képesek erejükön felül nagyobb tétben játszani, vagy gyakrabban űzni az adott viselkedést. Viselkedésük minden pontján megjelenhet a kockázatvállalás, így az óvatlan szexualitásban, szerencsejátékban és kémiai szerhasználatban egyaránt.