Végjáték a magyar mozikban: nem kegyelmez az energiaválság, jöhet a bezárási hullám?

A budapesti artmozi hálózatot (Művész, Puskin, Toldi, Tabán, Kino Cafe, Corvin) fenntartó Budapest Film Zrt. 2021-ben közel 47 millió forintot költött villamos energiára és gázra - írja a G7. Akkor az áramot kilowattóránként 19,87 forintért szerezték be, jelenleg nem igazán kötnek a szolgáltatók fixáras szerződéseket, a tőzsdei jegyzéshez kötik az ajánlatokat. A szeptemberi átlagos tőzsdei ár pedig közel 160 forint/kWh volt, mely a kereskedői árrés nélkül is a bő nyolcszorosa, mint a 2021-ben. A gáz esetében pedig ennél is nagyobb volt az áremelkedés az elmúlt két évben, így teljes reális, hogy jelen állás szerint nagyjából tízszeres árat kellene fizetnie a cégnek az energiáért, mint 2021-ben.

A vállalat teljes árbevételének 9 százalékát vitte el tavaly az energiaköltség, így ha ezt megtízszerezzük, akkor a jegypénztárakban és a büfében hagyott pénz alig tizede maradhat meg idén. Ez egyelőre csak azért nincs így, mert – amint ezt a lapnak Liszka Tamás vezérigazgató elárulta – a Budapest Film Zrt-nek év végéig még kedvezőbb áron van szerződése a szolgáltatókkal. Ezt követően azonban az elmúlt hetek árszintje mellett a cégvezető számításai szerint is a teljes jegybevételt elviheti az energiaköltség.

Ha nem is egyforma mértékben, de minden mozit nagyon súlyosan érint az energiaárak elszállása szakemberek szerint. Tóth Dániel mozitechnológus szerint a legnagyobb gondban az önkormányzati fenntartású létesítmények lehetnek, mivel ezek a jegy- és büfébevételeik mellett eddig az önkormányzattól is számíthatnak anyagi támogatásra. Mivel a települések számára is komoly fejtörést okoz az energiaárak elszállása, sok helyen egyáltalán nem tudják, hogyan fogják megoldani a finanszírozást. Lesznek olyan létesítmények, amelyeket kénytelenek bezárni, például Szombathelyen már hetekkel ezelőtt eldőlt, hogy a helyi mozi is ezek között lesz.

A szakember szerint a bevásárlóközpontokban működő multiplexek annyival valószínűleg kedvezőbb helyzetben vannak, hogy esetükben a mozit befogadó plázáknak lekötött energiaszolgáltatási szerződéseik vannak. Buda Andrea, a 18 Cinema City mozit üzemeltető I.T. Magyar Cinema Kft. PR- és marketing igazgatója szerint még képlékeny hogyan fogják kezelni a helyzetet. Szeptembertől dél és egy között kezdődnek a vetítések, de ez nem új gyakorlat, az iskolakezdés után minden évben meglépik. További intézkedésekről pedig még nem döntöttek.

Hónapok óta a vészforgatókönyveken dolgoznak már a néhánytermes magántulajdonban lévő kismozik is. Iván László, a kisvárdai miniplex üzemeltetője egyelőre nem látja, hogy mennyit emelkednek az energiaköltségeik, de számolnak azzal, hogy változtatni kell a működésükön - mondta a lapnak. Bár szerencsés időzítéssel, az idén nyáron építettek ki egy napelemes rendszert, ami a fogyasztásuk nagy részét kiválthatja, az üzembe helyezésre még várniuk kell.

Tartanak a bezárástól

Az ágazati szereplők eszköztára az energiaválságban eléggé korlátozott: a teljes bezárástól azért tartanak sokan, mert az újranyitást követően valószínűleg nagyon nehezen lehet majd csak visszacsábítani a nézőket – ezt már a járvány alatt is megtapasztalták a mozisok. A hazai látogatottság még 2022 nyarára sem állt vissza a járvány előtti szintre. Az áremelés sem túl reális forgatókönyv, és a megnövekedett költségeket teljes egészében biztosan nem lehet áthárítani. A büfékben talán könnyebben elfogadják a nézők a drágulást, ám itt is csökkenő forgalommal számol a nyilatkozók többsége.

Az egyetlen út a költségek csökkentése marad, viszont a többség eddig is igyekezett takarékoskodni, így sokat már nem tudnak spórolni. Több helyen felmerült továbbá az előadások számának csökkentése. Az előadásszám csökkentése olyan időszakokban lehet reális, amikor nem nagyon vannak húzófilmek, most nagyjából ez a helyzet. Ám sok mozi számára valószínűleg ez sem lesz elég. A szakértők szerint lesznek olyan piaci szereplők, amelyek nem tudják elkerülni a bezárást, ha nem csökkenek az energiaárak.