Szemet gyönyörködtető égi jelenségek tanúi lehetünk júliusban is: érkezik a nyári csillaghullás

A Svábhegyi Csillagvizsgáló júliusi égi jelenségekről szóló összefoglalóját a látványosabb, érdekesebb, többnyire szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségekkel kezdi. Ezek megfigyelését bátran javasolják minden csillagászat iránt érdeklődőnek. A szakértők gyűjtését közöljük.

Szabad szemmel is megfigyelhető jelenségek júliusban

• július 3-a: a Spica és a Hold együttállása.
• július 4-e: a Vénusz, az Uránusz és a Fiastyúk egy vonalba kerül.
• július 7-e: együtt áll a Hold és a Skorpió csillagkép Antares csillaga, amely mellett az este folyamán távcsövünkkel megfigyelhetjük a tau Sco jelű csillag súroló fedését is.
• július 13-a: A Vénusz megérkezik a bika csillagkép Hyadok nyílthalmazának szarvcsúcsához.
• július 16-a: a hajnali égen együttállást produkál a Szaturnusz és a Hold.
• július 20-a: a Fiastyúk együtt áll a hajnal holdsarlóval. Ekkor egy csillag, a 66 Ari belépését is megfigyelhetjük.
• július 28-a: a Mars együtt áll a holdsarlóval.
• július 30-a: a Déli Delta Aquaridák meteorraj eléri maximumát. Óránként akár 25 hullócsillag is felvillanhat.

Júliusi égi jelenségek részletesen

Július 3. A Hold és a Spica együttállása: este 22:30-kor a 60%-os fázisú Hold 1,5 fokos távolságban megközelíti a Szűz csillagkép legfényesebb csillagát, a Spicát. A páros az együttállás pillanatában a délnyugati horizont felett 16 fok magasan, szabad szemmel is látszik majd.

Július 4. Egy vonalba kerül a Vénusz, az Uránusz és a Fiastyúk: a három nevezett égi objektum laza együttállásba kerül hajnali 3:30-kor a keleti égbolton. A szabad szemmel is könnyen észrevehető Vénusztól 2,4 fokos távolságban látszik majd az Uránusz egy binokulár, vagy távcső segítéségével, a sort pedig az Uránusztól 4,4 fokra elhelyezkedő, szabad szemmel talán még éppen észrevehető, ámde binokulárral igazán látványos Fiastyúk zárja. A három objektum közel egy egyenesen helyezkedik majd el ekkor.

A Merkúr legnagyobb keleti kitérése: hajnali 6:38-kor bekövetkezik a 40%-os fázisú, 0,5 magnitúdós látszó fényességű Merkúr legnagyobb keleti kitérése. A bolygó 21:25-kor a polgári szürkület végén 5,5 fokos magasságban látszik a nyugati égbolton.

Július 5. A Vénusz és az Uránusz laza együttállása: hajnali 3:00-kor 2,4 fokra megközelíti egymást a Vénusz és az Uránusz. Esthajnalcsillagunkat ekkor a keleti horizont felett 5,9 fokkal láthatjuk szabad szemmel is, az Uránusz megfigyelése azonban binokulárt kíván.

Július 7. A Hold és az Antares együttállása: az immáron 91%-os fázisú Hold ezúttal a Skorpió csillagkép Antares csillagát közelíti meg, legszorosabban 22:15-kor. A két égitest ekkor 1,5 fokos távolságban lesz egymástól, a horizont felett 15 fokkal. A szintén a Skorpió csillagképbe tartozó Paikauhale, avagy tau Sco csillag súroló fedést produkál ezen az estén 23:46 körül. A belépés a világos oldalon, a déli pólusnál történik majd meg, megfigyeléséhez pedig távcső használata szükséges.

Július 9. A Kaus Media és a Hold együttállása: a Hold ezen a napon 99%-os fázisában látszik majd a szürkületi égen 22:15-kor 1,2 fokos távolságban megközelíti a Nyilas csillagkép Kaus Media nevű csillagát. Ekkor a duó a délnyugati horizont felett 10 fokkal látszik majd.

Július 10. A Merkúr-sarló esti láthatóságának vége: bár az esti égen kihívást jelent majd a Merkúr észlelése, a nappali égen távcsővel kiváló alkalom nyílik a megfigyelésére. A 30%-os fázisú bolygó 14:30-kor delel 61 fokos magasságban, 0,9 magnitúdós látszó fényességgel és 9"-es látszó átmérővel.

A telihold 22:37-kor a Nyilas csillagképben lesz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mikor van telihold 2025-ben? Itt a hold naptár: mutatjuk, mikor lesz szuperhold

Sokan nézik esténként a Holdat, legyen szó csillagászatról, spirituális gyakorlatokról vagy egyszerűen a természet szépségeinek megéléséről. Nézzük, mikor várható telihold 2025-ben.

Július 12. Egy vonalba kerül a khi Leo, a Mars és az 59 Leo: este 22:10-kor a vörös bolygó két, szabad szemmel halványan látható csillag közé kerül, és közel egy vonalban helyezkedik majd el a 4,6 magnitúdós látszó fényességű khi Leo-val, attól 30'-es távolságban, illetve az 5,0 magnitúdós 59 Leotól 1,1 fokra. Mindez a nyugati horizont felett 7,7 fokkal történik majd meg. A megfigyelés élményének teljességéhez binokulár használata szükséges.

Július 13. A Vénusz a Hyadok felső szarván látszik: hajnali 3:30-kor az Esthajnalcsillag együtt áll a Bika csillagképben található, Hyadok nevű nyílthalmazzal. A Vénusz a halmaz Ain nevű, 3,5 magnitúdós látszó fényességű csillagától mindössze 35'-re helyezkedik majd el, egy csillaglánc végén. Mindez a horizont felett 11 fokos magasságban történik majd.

Július 14. A HD 210000 fedése: az éjszaka közepén, 0:21-kor megfigyelhetjük e kerek sorszámú 6,7 magnitúdós látszó fényességű csillag kilépését a 90%-os fázisú holdsarló sötét oldalán, a horizont felett 16 fokkal. A megfigyeléshez mindenképpen távcső használata szükséges.

Július 16. A Vénusz és az NGC 1647 együttállása: hajnali 3:30-kor együtt áll a Vénusz és a Bika csillagképben található, NGC 1647 jelölésű nyílthalmaz. A bolygó ekkor a keleti látóhatár felett 10 fokkal látszik majd, 1 fokkal a nyílthalmaz felett. Az együttállás megfigyeléséhez használjunk távcsövet vagy binokulárt!

A Hold és a Szaturnusz hajnali együttállása: az előző együttállás idején, 3:30-kor egy másik, szabad szemmel is látható együttállásnak is tanúi lehetünk, ekkor ugyanis a 72%-os fázisú Hold és a Szaturnusz 4,1 fokos közelségbe kerül. Ekkor egy binokulárral a Holdtól 3,9 fokos távolságban lévő Neptunusz is megfigyelhető a horizont felett 36 fokkal.

Július 19. A Mimas a Tethys árnyékába lép: hajnali 2:11-kor a Szaturnusz Mimas nevű holdja a Tethys hold árnyékába kerül. A 13 magnitúdós látszó fényességű Mimas mindössze 7"-re látszik a keleti gyűrűperemtől és 4"-re a 10,4 magnitúdós Tethystól. A halványulás 2:11:30-kor veszi kezdetét, 2:12:37-kor éri el legnagyobb fázisát, és 2:13:43-kor következik be a kilépés pillanata. Mindez a horizont felett 29 fokkal történik. A megfigyeléshez nagy távcső és észlelési tapasztalat szükséges.

Július 20. A Hold sarlója együtt áll a Fiastyúkkal: hajnali 3:00-kor a 27%-os fázisú Hold 4,9 fokos távolságban közelíti meg a Bika csillagképben található Fiastyúk nyílthalmazt. A látványt szabad szemmel is megfigyelhetjük, az ezután bekövetkező fedéshez azonban távcső használata szükséges. A 6,0 magnitúdós látszó fényességű, 66 Ari nevű csillag ugyanis 4:15-kor belép a Hold mögé annak világos oldalán, a látóhatár felett 36 fokkal. A kilépés nem sokkal napfelkelte előtt történik, csak nagy távcsővel figyelhető meg.

Július 21. A khi Tau csillag kilép a holdsarló mögül: hajnali 2:00-kor a Bika csillagkép khi görög betűvel jelölt, 5,4 magnitúdós látszó fényességű csillaga kilép a 18%-os fázisú holdsarló sötét oldalán, a horizont felett 8 fokkal.

Július 22–24. A holdsarló hajnali útja

• július 22: a Hold ezen a napon 3:40-kor a 9%-os fázisában látszik majd, mégpedig az 1,7 magnitúdós látszó fényességű, beta Tau jelülésű, Elnath nevű csillag alatt 1,4 fokkal. Az együttállást megszínesíti a Vénusz jelenléte is, amely 7,6 fokkal jobbra lentebb látszik majd a Holdtól, 13 fokkal a látóhatár felett.
• július 23: hajnali 4:35-kor a már csak 3,6%-os, újhold előtt 40 óra 36 perces holdsarló 4,1 fokkal a Jupitertől balra fentebb látszik majd, a horizont felett 10 fokkal.
• július 24: a holdsarló 0,6%-os, újhold előtt 16 óra 35 perces sarlóját a horizont felett 2,9 fokkal láthatjuk a polgári szürkület kezdetén, 4:36-kor. A megfigyelés kihívásokat rejt magában, s mindenképpen szükséges hozzá egy távcső vagy binokulár.

Július 25. A Pluto oppozíciója: Naprendszerünk legismertebb törpebolygója ezen a napon nevezetes pozícióba kerül, mégpedig egy vonalba ér a Nappal, illetve a Földdel. Ezt a szaknyelvben oppozíciónak hívjuk, A 14,4 magnitúdós látszó fényességű Pluto ekkor a Bak csillagképben található.

Július 26. A Vénusz, a dzéta Tau és a Rák-köd (M1) együttállása: a három nevezett objektum közel derékszögű háromszöget alkot a hajnali égen, 3:30-kor, mégpedig olyan módon, hogy a Vénusz a 3 magnitúdós látszó fényességű dzéta Tau csillagtól 1,1 fokra, az M1-es jelölésű szupernóva-maradványtól pedig 36'-re látszik majd a horizont felett 10 fokkal.

A vékony holdsarló és a Regulus együttállása: este 21:05-kor közelségbe kerül az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus és a rendkívül vékony, majdnem 2 napos holdsarló 5%-os fázisú alakja. A két égitest 1,3 fokos távolságban lesz egymástól, a horizont felett 3 fokkal a polgári szürkület utolsó perceiben.

Július 27. A Vénusz és a dzéta Tau együttállása: hajnali 3:30-kor 27'-es távolságba kerül a Vénusz és a 3,0 magnitúdós látszó fényességű dzéta Tau csillag, a horizont felett 10 fokkal.

Július 28. A Mars és a Hold együttállása: este 21:30-kor együtt áll a 18%-os fázisú holdsarló, valamint a Mars. A két égitest 1,8 fokos távolságban lesz egymástól, a látóhatár felett 5 fokkal.

Csillaghullás a hónap végén

Július 30. A Déli Delta Aquaridák meteorraj maximuma: a július 12-től augusztus 23-ig tartó meteorraj ekkor 23:00-tól valamikor az éjszaka folyamán éri el maximális intenzitását. A radiáns éppen felkelt, a maximum idején várhatóan óránként akár 25 hullócsillagot is megfigyelhetünk.

Július 31. Az Alfa Capricornidák meteorraj maximuma: a július 3-ától augusztus 15-éig tartó meteorraj a hónap utolsó napján éri el maximumát, amikor is óránként kb. 5 hullócsillagot láthatunk. Már 22:30-tól, a teljes besötétedéstől érdemes figyelnünk a meteorokat az éjszaka folyamán. 

Címlapkép: Varga György, MTI/MTVA