Fontos dolgot közöltek a DÁP-ról és az Ügyfélkapu+-ról: rengeteg magyart érint, hatalmas a készülődés

Ahogy arról korábban a Pénzcentrumon beszámoltunk, az Ügyfélkapu hamarosan megszűnik, és helyét két új rendszer, a Digitális Állampolgárság Program és az Ügyfélkapu+ veszi át. Eredetileg január 16-ra ígérték az átállást, de a legfrissebb hírek szerint indokolt lenne a halasztás, mivel a rendszer jelenleg még nem működik stabilan. Egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk arról, hogy sokak számára még az Ügyfélkapu+ igénybe vétele sem egyszerű feladat. A regisztráció menetét mindenesetre itt bemutattuk részletesebben is.

Eközben az interneten több fórumon is figyelmesek lettünk arra, hogy sokaknak biztonsági aggályai vannak a DÁP bevezetésével kapcsolatban. Ami azért is érdekes, mert a rendszerbe semmi olyan adat nem kerül be, amiről az állam korábban már ne tudott volna, és ne kezelte volna azt.

Az mindenesetre biztos, hogy a rendszerek a jelenlegi állapotukban rejtenek biztonsági kockázatot a hackerekkel szemben:

Se az Ügyfélkapu plusz, se a DÁP nincs kész, ezért ezeket nem lehet kötelezően rányomni a társadalomra

– erről Ruszin Zsolt beszélt az InfoRádióban, majd hozzátette: "hiába adták hozzá az e-mailt is, mint autentikációs faktort, az MKOE szerint ez is kevés lesz, kellene még az SMS, a kódbeolvasás, a chatszolgáltatáson keresztüli kódmegosztás, vagyis sok módszer még hiányzik." A szakember szerint éppen ezért nem lehet késznek tekinteni az Ügyfélkapu pluszt. Emellett a rendszert fejlesztő IdomSoft Kft. is elismerte, hogy a biztonsági okokból szükséges változtatás nem lehet kérdés tárgya.

A legfrissebb hírek szerint ugyanakkor már dolgoznak a megoldáson, hogy okoseszköz nélkül is lehessen használni az Ügyfélkaput. Ilyen esetben az azonosítás e-mailen keresztül történne. Az mindenesetre érdekes, hogy ez a lehetőség nem a kezdetektől szerepel a választható opciók között. 

És bár az IdomSoft-nál már tesztüzemben van ez a rendszer, talán még ők sincsenek teljesen meggyőzve a rendszer stabilitásáról, hiszen a probléma feloldására egyelőre a legjobb javaslatuk az volt, hogy:

A regisztráció továbbra sem kötelező, személyesen is lehet ügyeket intézni. 

De vajon kinek mennyire elfogadható ez a megoldás? Mivel kíváncsiak voltunk olvasóink véleményére, ezért egy szavazás keretében meg is kérdeztük, hogyan viszonyulnak ezekhez a változásokhoz, és mennyire tartják indokoltnak a biztonsági aggályokat. Az eredményeket és a kapcsolódó véleményeket ebben a cikkben bemutatjuk be.

A kérdőívet kitöltők, ahogy azt az alábbi kép is szemlélteti, négy egyszerű lehetőség közül választhattak.

Szavazás Digitális Állampolgárság Programról.

• Az első válasz mellett döntő olvasóknak nem voltak különösebb biztonsági aggályaik az új rendszerrel kapcsolatban – vagy ha voltak is, úgy gondolták, hogy mire a technológia bevezetésre kerül, addigra minden biztonsági kockázatot elhárul majd. Emellett fontosnak tartják a lépést az ország digitalizációja szempontjából is. Erre a lehetőségre cikkünk az olvasóink mindössze 8%-a (872 fő) szavazott, ez volt tehát szavazásunkon messze a legnépszerűtlenebb vélemény.
• A második lehetőségre szavazók szerint a digitalizációval önmagában még nem is lenne probléma, azonban úgy gondolják, végsősoron az eddigi rendszer is megfelelően ellátta a feladatát. Ami pedig a regisztrációt, átjelentkezést, az esetleges új felület és ügyintézési módok megtanulását illeti: úgy vélik, ez csak púp a hátukra. Ők vannak a második legkevesebben, arányuk azonban lényegesen magasabb így is: olvasóink 21%-ának (összesen 2371 főnek) terhes ez az átállás
• A harmadik opció szerint veszélyt jelent, az új Ügyfélkapu+ és Digitális Állampolgárság Program bevezetése, mely után ellophatják az adatainkat és visszaélhetnek velük a csalók. A sok aggodalomra okot adó hír után talán nem meglepő, hogy messze ezt gondolja a legtöbb magyar (amennyiben kutatásunkat reprezentatívnak tekintjük) – ugyanis olvasóink 45%-a, azaz 5149 ember hiszi úgy cikkünk megírása pillanatában, hogy az új felületek a bevezetés után is komoly biztonsági kockázatot jelentenek.
• Kissé talán meglepő módon sokan vannak azok is, akiknek feltehetőleg már az eredeti Ügyfélkapu sem tetszett: a Pénzcentrumot olvasók 26%-a (3048 ember) inkább rászánja az időt, és személyesen intézi ügyeit, valószínűleg nem csupán biztonsági okokból – egyszerűen ezt tartják a legmegbízhatóbbnak.

Jól látható tehát, hogy a kérdés rendkívül megosztó, az illetékeseknek pedig egyelőre nem sikerült eloszlatnia a felmerülő kételyeket. Így a rendszer élesedése előtt sokaknak érdemes lehet kivárnia – feltéve, hogy a regisztráció elvgézése még várat magára.

Rengeteg a csalás

Bár az újabb biztonsági előírások talán sokak számára már eltúlzottak és bosszantóak lehetnek, azonban azt sem lehet mondani, hogy indokolatlanok: 2024 második negyedévében például rekordmértékű, közel 9 milliárd forintos kárt okoztak a bankkártyás, illetve elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, ami több mint egyötödével meghaladja az egy évvel korábbi értéket. 

A személyes adatok pedig sok csalónak hasonlóan értékesek lehetnek. Ezért érthető jelenleg az a kötéltánc, ami aközött megy, hogy mi az, ami már biztonságos, de még jól működik és átlátható. Egy biztos: a Pénzcentrumon továbbra is közeli figyelemmel fogjuk kísérni az ügy fejleményeit.