Gyanús csomagok lepik el az országot: ezt csináld, ha te is kaptál

A globális e-kereskedelmi forgalom 2025-ben meghaladta a 6,4 billió dollárt, a vásárlások jelentős része mára az online piactereken folyik. Az ismert, sokak által használt és rengeteg visszajelzéssel bíró platformok kényelmet és biztonságot ígérnek, ugyanakkor komoly visszaélések célpontjai is: az Amazon például csak 2024-ben több mint 275 millió hamis értékelést blokkolt.

Mi az a brushing scam?

A brushing csalás során egy eladónak tűnő csaló egy alacsony értékű terméket küld egy valós, mit sem sejtő címzettnek, kizárólag azért, hogy a piactéren „valódi vásárlásként” jelenjen meg a tranzakció, és így hamis, ötcsillagos értékelést lehessen hozzákapcsolni.

A módszer jellemzően így működik:

• a csalók adatlopásokból vagy nyilvános forrásokból származó neveket és címeket használnak,
• ezekkel hamis felhasználói fiókot hoznak létre,
• saját terméküket „megvásárolják”, majd a csomagot az áldozat címére küldik,
• végül pozitív értékelést írnak, mesterségesen javítva a termék megítélését.

A címzett sokszor csak akkor szembesül az egésszel, amikor megérkezik a kéretlen csomag.

Miért veszélyes ez?

„A brushing scam nem csupán a vásárlói értékelési rendszerek kijátszásáról szól. Az, hogy valaki célponttá válik, arra utalhat, hogy a személyes adatai már megjelentek kiberbűnözői körökben, és a csalók akár egy komolyabb visszaélést készítenek éppen elő” – figyelmeztet Csizmazia-Darab István, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője.

Egyes esetekben a csomag egy adathalász oldalra vezető QR-kódot is tartalmazhat, ami akár egy kártékony szoftver telepítésére próbál rávenni. Emellett nagyon fontos következmény, hogy az ilyen csalások hosszútávon aláássák az online piacterekbe vetett bizalmat is.

Több hasonló, akár a rendőrség látókörébe került kibercsalásról szól az ESET kiberbiztonsági podcastjének legfrissebb adása, ahol rendőrségi szakértő is beszélt a csalók módszereiről, a védekezés szerepéről. 

Hogyan ismerhető fel?

Gyanúra adhat okot, ha:

• nem rendeltünk, vagy a feladótól nem rendeltünk semmi
• nincs nyoma vásárlásnak sem az e-mailekben, sem a fiókunkban
• olcsó, gyenge minőségű terméket kaptunk, amit nem rendeltünk meg,
• hiányos vagy homályos a feladó megjelölése,
• QR-kód található a csomagon, vagy benne

Mit tegyünk, ha kéretlen csomagot kapunk?

A kiberbiztonsági szakértők az alábbi lépéseket javasolják:

• Győződjünk meg róla, hogy valóban nem egy családi vagy baráti ajándékról van szó, és ha így van, ne vegyük át a csomagot
• Semmiképp ne olvassuk be a kéretlen csomagban található QR-kódokat, ne próbáljuk meg a csomagot visszaküldeni a feladónak
• Érdemes ellenőrizni a bankszámlánkat és a bankkártyánk forgalmát is
• Kapcsoljuk be a többfaktoros hitelesítést a banki, e-mail és vásárlási fiókoknál
• Jelentsük az esetet az érintett piactérnek

Hogyan előzhetők meg az ilyen csalások?

A megelőzés kulcsa a személyes adatok védelme. Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint:

• rendszeresen cseréljünk jelszót
• egyedi jelszavakat, kétfaktoros hitelesítést, jelkulcsot használjunk bejelentkezésekhez
• minimalizáljuk a közösségi médiában megosztott személyes adatokat, információkat, melyek alapján könnyen profilozhatók vagyunk

Használjunk védelmi szoftvert, ami nemcsak kiszűri a rosszindulatú programokat és blokkolja a gyanús webhelyeket, adathalász kísérleteket, de több ezer webhelyet vizsgálva át - beleértve a dark web-et és feketepiaci csevegőszobákat - felismeri és értesít minket, ha személyes adataink illetéktelen kezekbe kerültek. 

Csizmazia-Darab István hangsúlyozza, hogy ez csupán egy a számos technika közül, amelyet a csalók a személyes adatok megszerzésére és jogosulatlan felhasználására alkalmaznak. A tudatosság ma már nem elegendő, a megelőzés a feltétele annak, hogy a felhasználók biztonságosan élvezhessék a digitális szolgáltatások és az online vásárlás nyújtotta kényelmet.