Ez már nem sci-fi: nukleáris energia hajtja majd a Meta szuperintelligenciáját

A Vistrával, TerraPowerrel és Oklóval kötött megállapodások a Meta Prometheus szuperszámítógép-rendszerének energiaellátását szolgálják, amelyet az ohiói New Albanyben lévő adatközpontban építenek. A pénzügyi feltételeket nem hozták nyilvánosságra.

Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója júliusban jelentette be a Prometheus rendszert, amely a vállalat fejlett mesterséges intelligencia törekvéseinek egyik kulcseleme. A rendszer várhatóan 2026-ban kezdi meg működését.

A három energetikai vállalattal való együttműködés révén a Meta szerint 2035-re 6,6 gigawatt energiatermelés valósulhat meg, ami meghaladja New Hampshire állam teljes energiaigényét.

A Meta közleménye szerint a vállalat támogatni fogja a Vistra ohiói és pennsylvaniai atomerőműveinek működését, meghosszabbítva azok élettartamát és növelve energiatermelésüket. A másik két vállalat nukleáris projektjei még fejlesztés alatt állnak. A megállapodások várhatóan "több ezer építőipari munkahelyet és több száz hosszú távú üzemeltetési állást" teremtenek majd.

A szerződések a Meta legújabb erőfeszítéseit jelzik, hogy biztosítsa a mesterséges intelligencia infrastruktúrájához szükséges energiát, miközben a vállalat Zuckerberg célja felé halad, hogy szuperintelligenciát fejlesszen ki.

A Meta versenytársai szintén a nukleáris energiát tekintik AI-fejlesztéseik energiaforrásának. A Meta, az Amazon és a Google márciusban aláírt egy nyilatkozatot, amely támogatja a globális nukleáris energiatermelés megháromszorozását 2050-ig.

Júniusban a Meta 20 éves megállapodást kötött a Constellation Energyvel, hogy 2027-től nukleáris energiát vásárolhasson a vállalat illinoisi Clinton Clean Energy Centerétől.

A TerraPowerrel kötött megállapodás finanszírozást biztosít két, fejlesztés alatt álló nukleáris projekthez, amelyek 2032-re kezdhetnek energiát termelni. A Meta további jogokat szerezhet akár hat másik TerraPower nukleáris projektből származó energiára, amelyek 2035-re valósulhatnak meg.

Az Oklo fejlett nukleáris technológiai központja várhatóan 2030-ra kezdheti meg működését Ohio állam Pike megyéjében. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman az Oklo egyik legnagyobb befektetője, 4,3%-os részesedéssel, amely csütörtöki záróárfolyamon körülbelül 650 millió dollárt ért. Altman áprilisban lemondott az Oklo igazgatótanácsi elnöki posztjáról, hogy segítse a vállalatot az OpenAI versenytársaival való üzletkötésben.