Ha bekövetkezik, amitől a magyarok tartanak 2026-ban, akkor itt kő kövön nem marad: még csak most kezdődnek a kemény idők

Az elmúlt évek egymásra torlódó válságai nemcsak a pénzügyi helyzetet forgatták fel, hanem az emberek lelkiállapotát és általános közérzetét is mélyen érintették. A pandémia időszaka egyértelmű mélypontot jelentett: soha nem látott mértékben romlott a lakosság mentális egészsége, miközben a jövőbe vetett bizalom is drámaian visszaesett. Bár azóta sok országban enyhült a nyomás, a társadalmi és gazdasági bizonytalanság továbbra is meghatározza a mindennapokat, és a kollektív hangulat még mindig törékeny.

Éppen ezért tartjuk fontosnak a Pénzcentrumon, hogy ne csak a gazdasági mutatókat, hanem az emberek jóllétét is vizsgáljuk: ennek részeként indítottuk el tavaly a Boldogságkutatásunkat, amely azt térképezte fel, hogyan érzik magukat a magyarok, milyen tényezők befolyásolják a mindennapi elégedettséget, milyen irányba mozdul a társadalmi hangulat.

Az Ipsos friss, 30 országot lefedő Predictions Survey 2026 kutatása most globális kontextusba helyezi mindezt, megmutatva, hogyan látják a világ lakói a mögöttünk hagyott évet – és mit remélnek 2026-tól.

A felmérés alapján a világ lakossága kettős érzésekkel fordul a következő év felé: miközben sokan reménykednek abban, hogy 2026 jobb lesz, a gazdasági, társadalmi és környezeti kockázatok továbbra is erősen jelen vannak a kollektív tudatban. A felmérés részletes adatai azt mutatják, hogy a pandémia utáni években lassan ugyan, de javul a közérzet – ám a jövőbe vetett bizalom még mindig törékeny.

2025: még mindig sokaknak rossz év volt, de nem ez a mélypont

A válaszadók kétharmada (66%) szerint 2025 rossz év volt az országuk számára, és minden második ember (50%) személyesen is nehéz évként élte meg. Bár ezek az arányok magasak, mégis jelentős javulást mutatnak a 2020-as pandémiás mélyponthoz képest, amikor globálisan 90% mondta azt, hogy rossz év volt a hazájának, és 70% érezte úgy, hogy saját élete is romlott.

Az adatok alapján a hangulat országonként jelentősen eltér: Franciaországban például továbbra is rendkívül borúlátó a lakosság, míg más országokban – például Indiában vagy Indonéziában – sokkal pozitívabb a visszatekintés. De lássuk részletesebben is az adatokat, országok szerinti bontásban, ugyanis sok aspektus mellett ezen a területen is a Magyarok az egyik legpesszimistábbak:

Mint látható, elsöprő arányban gondolják azt világszerte az emberek, hogy 2025 bizony nem volt egy jó év a saját országuk fejlődése szempontjából. A legborulátóbbak ezzel kapcsolatban a franciák, a dél-koreaiak, a törökök és a románok, de a magyar állampolgárok is szorosan követik ezt a trendet - a felmérésben résztvevő magyar válaszadók 77%-a egyetért azzal, hogy 2025 lehetett volna akár sokkal jobb is.

Egy másik dimenzióban pedig azt vizsgálták, hogy a személyes életük fejlődését hogyan értékelték a válaszadók. Íme az eredmények:

Nem meglepő módon, a magyarok itt is az élmezőnybe tartoznak pesszimizmus terén, 58%-uk szerint nehezebb lett eljutniuk A-ból B-be a tavalyi évben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így eszi meg a magyarok életét a borzasztó közhangulat: egyre többen betegedhetnek bele?

A Pénzcentrum friss boldogságfelmérésének egyik legbeszédesebb kérdése arra kereste a választ, hogyan látják az emberek a hazai politikai közbeszéd alakulását az elmúlt egy évben.

2026: a többség reménykedik, de a gazdaság megítélése kettészakadt

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a világ lakosságának 71%-a optimista: úgy gondolja, 2026 jobb év lesz, mint 2025. Ez a szám ugyan nem érte el a pandémia előtti szinteket, de stabil javulást mutat a 2022-es mélypont óta, amikor az infláció, a háború és a járvány utóhatásai miatt az optimizmus 65%-ra esett vissza. Ennél a dimenziónál a magyarok átlag feletti mértékben, 77%-ban optimisták - igaz, ezt azt is jelenti, hogy úgy gondolják, van hova javulni. 

A gazdasági kilátások azonban jóval bizonytalanabbak. A válaszadók gyakorlatilag kettészakadtak:

• 49% szerint erősödik a világgazdaság,
• 51% szerint romlani fog.

Ez a megosztottság jól tükrözi a globális gazdasági környezet ingatagságát, amelyet 2025-ben az amerikai vámháború és a geopolitikai feszültségek is erősen befolyásoltak.

Recesszió, jövedelmek, tőzsdei félelmek

A részletes adatok szerint az összes válaszadó közel fele (48%) recessziót vár 2026-ban.

A magyarok válaszadók 47%-a szerint 2026 továbbra is a recesszió éve lesz.

A személyes pénzügyi kilátásokkal kapcsolatban is megosztott a világ: 47% reméli, hogy több elkölthető jövedelme lesz, míg 43% nem számít javulásra. A tőzsdei kilátások sem túl derűsek: 38% szerint összeomolhatnak a nagy részvénypiacok, 39% szerint ez nem valószínű.

A mesterséges intelligencia hatásait illetően a félelem dominál: kétharmad (67%) attól tart, hogy az AI sok munkahelyet szüntet meg, miközben csak 43% gondolja, hogy újakat is teremt majd.

Az adatok alapján az összes ország közül Magyarország a legpesszimistább ország abban a kérdésben, hogy az AI új munkahelyeket teremthet: csak 23% gondolja ezt valószínűnek.

Ráadásul az AI miatti munkahelyvesztéstől való félelem nőtt 5 százalékponttal az előző évhez képest. Hazai fronton tehát a technológiai fejlődés jelenleg inkább fenyegetésként jelenik meg a magyar válaszadók szemében, mint lehetőségként.

Társadalmi feszültségek és biztonsági kockázatok: sokan tartanak zavargásoktól

A kutatás egyik legaggasztóbb eredménye, hogy a válaszadók 59%-a nagy léptékű tüntetésekre vagy zavargásokra számít 2026-ban. A magyarországi válaszadók 53%-a számol nagyszabású tüntetésekkel, zavargásokkal, kisebb-nagyobb társadalmi káosszal.

De a globális érték is magasabb, mint a 2019-es adat (56%), és azt jelzi, hogy a társadalmi elégedetlenség sok országban továbbra is erős.

Emellett:

• 29% tart egy nagyobb terrortámadástól,
• 46% szerint romlani fog a helyi közbiztonság.

A G7-országok közül több helyen is jelentősen nőtt a társadalmi nyugtalanságtól való félelem, különösen az Egyesült Államokban, Japánban és az Egyesült Királyságban.

Klímaválság: a világ többsége szerint romlani fog a helyzet

A környezeti várakozások egyértelműen pesszimisták:

• 78% szerint nőni fog az átlaghőmérséklet,
• 69% szerint több szélsőséges időjárási esemény várható.

Bár sokan remélik, hogy a kormányok szigorúbb kibocsátási célokat vezetnek be, ez az arány csökkent a tavalyi 52%-ról 48%-ra.

Bevándorlás és demográfia

A statisztikák szerint a válaszadók 62%-a arra számít, hogy nő az országába érkező bevándorlók száma, bár ez csökkenés a tavalyi 67%-hoz képest. Az Egyesült Államokban különösen nagyot esett ez az arány, ami összhangban áll a Trump-adminisztráció szigorú bevándorlási reformjaival.

A népesség alakulásával kapcsolatban a világ továbbra is borúlátó: 40% szerint csökkenni fog országuk lakossága, és ez az arány évek óta stabil.

Magyarországnál csak Svédországban és az Egyesült Államokban gondolják többen úgy, hogy valószínűtlen a bevándorlás arányának növekedése.

Személyes tervek 2026-ra: több mozgás, több családi idő, kevesebb közösségi média

A globális bizonytalanság ellenére a személyes életmódra vonatkozó tervek meglepően optimisták:

• 82% több időt töltene családdal és barátokkal,
• 75% többet szeretne mozogni,
• 60% többet foglalkozna a megjelenésével.

A közösségi média használatát viszont sokan visszafognák: 37% tervezi, hogy kevesebbet használja majd.

A 2026-os labdarúgó-világbajnokság iránti érdeklődés is magas: a válaszadók 59%-a tervezi követni az eseményt, különösen a fiatalabb férfiak körében.