Több tonnányi aranyat rejt a Balaton iszapja: a kincskereső kalandorok megüthetik a bokájukat

A történet ott kezdődött, hogy egy 1798-as levélben maga a tihanyi apát hívta fel a figyelmet arra, hogy a Balaton iszapjában kimosható méretű drágakőszemcsék és arany is található. Ezt egyrészt írásos forrásokra, másrészt a saját tapasztalataira alapozta - írta az Origo. Valószínűleg a tihanyi apát levele keltette fel a figyelmét egy évszázaddal később Hollósvári Imre bányamérnöknek, aki komolyabban megvizsgálta a kérdést.

A szakember a Dunántúl geológiáját tanulmányozva, 1907-ben a Budapesti Hírlapban egy tudományos cikkben közzétette megállapításait. Kapcsolatba került olyan aranyászokkal (aranyász=az aranymosók népi neve; CzF: "Aki a patakok s folyók fövenyéből aranyport mos." - a szerk.), akik még a 20. század elején is keresték az értékes fémet a Zala folyóban, illetve a magyar tenger partján. A komolyabb vizsgálatok lebonyolításához két rendkívül tapasztalt mosó segítségét vette igénybe, akik a tó 61 különféle helyéről vettek neki 10-10 kilogrammnyi iszapmintát - ezek pedig egytől-egyig aranyat tartalmaztak - írja a lap.

A Balaton és környéke mai ismereteink szerint a tó mélyén található aranykincsen kívül számos, régészeti kuriózumnak számító leletet is rejt, szakemberek azonban mindenkit óva intenek attól, hogy felcsapjon amatőr kincsvadásznak. Magyarországon ugyanis bármilyen régészeti feltárás - így a víz alatti is - engedélyhez kötött. Minden régészeti érték, amit a földben vagy a víz alatt találunk, az állam tulajdona. A leleteket a területileg illetékes megyei múzeumban vagy a helyi jegyzőnél kell bejelenteni. Azzal is tisztában kell lenni, hogy aki muzeális értéket kutat fel és vesz birtokba, az bűncselekményt követ el.

Hollósvári részletes számításai szerint a Balatonban 120 tonna aranyat lehetne találni. Mivel a vizsgált mintákban az aranyat alig szennyezte ezüst, így a szakember 23 karátosnak becsülte annak tisztaságát. Ez mai árfolyamon kilogrammonként nagyjából 15 millió forintot ér, ami 120 tonna esetében 1800 milliárd forintot tenne ki.

De megérné-e kitermelni ezt a hatalmas aranykincset? A szakemberek szerint nem, mert a sárarany ilyen mértékű feltárásának elképzelhetetlen nehézségei vannak. Mindenekelőtt nem lenne rentábilis a felszínre hozatala, hiszen a 6 milliárd tonna, tömörödött kőzet átvizsgálása valószínűleg többe kerülne, mint 1800 milliárd forint. Így aztán az ott nyaralóknak és mindenki másnak be kell érnie azzal a tudattal, hogy egy mérhetetlen aranykincs felett, szinte szó szerint egy aranyozott falú medencében fürödnek.