Egyre nő az utazási kedv: nem tudnak a fenekükön maradni a magyarok

A koronavírus-járvány kezdetén, 2020-ban az azt megelőző év adataihoz képest erőteljesen, 73 százalékkal csökkent az európai légiutasok száma. Ez azt mutatja, hogy a tavalyi 35 százalékos emelkedés ellenére is még mindig jelentősen elmaradunk a korábbiaktól.

Az Európai Unió országai közötti, határokon átnyúló európai légi személyszállítás az unión belüli közlekedés 38 százalékát, a nemzeti, országon belüli közlekedésnek pedig a 23 százalékát tette ki 2021-ben. Tavaly 2020-hoz képest az unióból induló, de az EU-n kívülre irányuló közlekedés részaránya 5,5 százalékkal, míg az EU-n belüli közlekedés 4,5 százalékkal nőtt az Eurostat adatai alapján.

2021-ben egyedül Finnország esetében csökkent (16 százalékkal) a légiutasok száma. A legkevésbé Írországban nőtt, 10 százalékkal, Svédországban 16 százalékkal és Lettországban 17 százalékkal a légiutasok száma, míg Görögországban 86 százalékkal, Cipruson 105 százalékkal, Horvátországban pedig 129 százalékkal utaztak többen. Magyarországon a légiutasok számának 2020 és 2021 közötti emelkedése megközelítette a 20 százalékot.

Az európai repülőterek közül a párizsi Charles de Gaulle nemzetközi légikikötő bonyolította legnagyobb forgalmat, ahol 26,2 millió utas fordult meg tavaly. Az hollandiai Schiphol nemzetközi repülőtér 25,5 millió, a frankfurti légikötő 24,8 millió, a madridi 23,2 millió, a barcelonai nemzetközi repülőtér pedig 18,5 millió légiutast szolgált ki. Ehhez képest több mint 3,8 millió utas fordult meg  2020-ban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, míg tavaly közel 4,6 millióan.