Egyre több nagyvárosnak lett elege az Airbnb-ből: New York, Barcelona is lépett már

A világ számos nagyvárosában egyre szigorúbb intézkedéseket vezetnek be a lakóingatlanok rövid távú, turisztikai célú kiadásának korlátozására, különösen az olyan platformok, mint az Airbnb, amelyek a helyi lakáspiacon súlyos problémákat okoznak. Ezek a problémák elsősorban a lakásárak és a bérleti díjak növekedéséhez, valamint a helyiek kiszorulásához vezetnek, akik nem tudják felvenni a versenyt a turisztikai célú ingatlanhasznosítás jelentette nyomással.

A legismertebb példák közé tartozik Barcelona és New York, ahol a városvezetés drasztikus korlátozásokat léptetett életbe, hogy visszaszorítsák a rövid távú lakáskiadást. Ezek a szigorítások a helyi lakosság életkörülményeinek javítását célozzák, de sok esetben komoly gazdasági következményekkel járhatnak, különösen a turizmusra nézve - írja a 24.hu.

EZ IS ÉRDEKELHET

Belegondolni is rossz, mi lesz az ingatlanpiacon, ha élesedik az Airbnb tiltása

Az ingatlanpiac alakulását számtalan külső tényező befolyásolja, az utóbbi időben is felmerült több olyan változás, melyek jelentős hatással lehetnek rá.

Budapesten is hasonló folyamat figyelhető meg. A helyi lakosok és önkormányzatok egyre inkább aggódnak az Airbnb elterjedése miatt, mivel a rövid távú bérbeadás hatására az ingatlanpiac árai megugrottak, és a turisták jelenléte átalakította a városképet. Terézvárosban például népszavazás útján döntöttek arról, hogy 2026 januárjától betiltják a rövid távú lakáskiadást, aminek célja, hogy mérsékeljék az ingatlanárak növekedését és megállítsák a lakosság elvándorlását. Az intézkedés támogatói szerint a tiltás hozzájárulhat ahhoz, hogy a kerület lakosainak száma ne csökkenjen tovább, míg a kritikusok attól tartanak, hogy a turistaforgalom visszaeséséhez vezethet.

Nem csak Budapesten, hanem más európai és amerikai nagyvárosokban is hasonló problémákkal néznek szembe. Berlinben már 2014-ben betiltották az Airbnb-t, majd később enyhítettek a szabályokon, de még mindig szigorú korlátozások vonatkoznak a lakások rövid távú kiadására. Bécsben, Londonban és Párizsban szintén éves limitet vezettek be a magánszálláshelyek kiadására, ahol a tulajdonosok maximum 90-120 napig adhatják ki az ingatlanjaikat. Az ilyen szabályok célja a lakhatási költségek mérséklése és a helyiek védelme a turisták általi kiszorítással szemben.

Az amerikai nagyvárosokban is hasonló tendenciák figyelhetők meg. New York városa például rendkívül szigorú korlátozásokat vezetett be az Airbnb-re, és már csak azok a lakástulajdonosok fogadhatnak rövid távú vendégeket, akik személyesen is jelen vannak az ingatlanban a vendégek tartózkodása alatt. Ez a szabályozás drasztikusan csökkentette a városban elérhető Airbnb-szálláshelyek számát, ami ugyan enyhíti az ingatlanpiaci nyomást, de hosszú távon a turizmusra is negatív hatással lehet, mivel a turisták számára kevesebb elérhető szálláshely marad.

Hasonló intézkedéseket vezettek be a világ más részein is, például Hawaii-n, ahol a rövid távú lakáskiadást teljesen betiltották, valamint Szingapúrban, ahol legalább három hónapra kell kiadni az ingatlanokat. Ezek a szigorítások mind a túlturizmus problémáira adott válaszok, amelyek célja, hogy megvédjék a helyi közösségeket az ingatlanpiaci nyomástól és az életkörülmények romlásától.

Magyarországon a turizmus gyors növekedése miatt a rövid távú szállások iránti kereslet is egyre nő. A pandémia utáni időszakban Budapest különösen népszerűvé vált a külföldi turisták körében, és az Airbnb típusú szállások iránti kereslet itt is magasabb, mint a régió más fővárosaiban. A külföldi turisták közel fele Airbnb-n keres szállást Budapesten, ami jelentős bevételt jelent a városnak, ugyanakkor további kihívásokat is teremt az ingatlanpiacon. A kormány már jelezte, hogy országos szinten is szigorítani kívánja a rövid távú lakáskiadás szabályozását, ami jelentős változásokat hozhat a piacon.