Több százezer forinttól esnek el a bajba jutott magyarok: nem tudják, hogy jár nekik ez a pénz

A légi közlekedés területén a járatkésések és törlések továbbra is jelentős problémát jelentenek, melyek az utasok jogait és elégedettségét is komolyan érinthetik. 2024-ben a Budapesti Békéltető Testülethez benyújtott panaszok között kiemelkedően magas számban szerepeltek a járatkésésekkel és -törlésekkel kapcsolatos ügyek. Az év során több mint 1,7 milliárd forint ügyértékben született döntés, és az egyezséggel záródó ügyek száma 10 százalékkal növekedett. Az eljárások 71 százaléka pedig olyan eredménnyel zárult, amely mindkét fél, a fogyasztó és a vállalkozás megelégedésére szolgált. Mindez arra mutat, hogy az utasok jogai iránti figyelem és a légi közlekedési szolgáltatók felelősségvállalása továbbra is fontos téma.

A problémák orvoslása érdekében az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósága nemrégiben frissítette a légi utas jogokra vonatkozó értelmező iránymutatását, amely számos gyakorlati kérdést és jogi értelmezési problémát tisztáz. Az új iránymutatások segítenek a járatkésések és törlések esetén a fogyasztók számára biztosítani a megfelelő kártalanítást és tájékoztatást, valamint pontosítják a légitársaságok felelősségi körét. Kevesen tudják, de a megtett távolság függvényében a kártérítés összege 250 - 600 euró is lehet, azaz 95 ezer - 230 ezer forint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Durván átvágta a Wizz Air az utasait: 80 milliót fizet vissza a magyaroknak

Lényeges információt hallgatott el az ingyenes online utasfelvétellel kapcsolatban a Wizz Air.

Legyél öntudatos utazó

A légi közlekedés világában az utasok jogai sokszor nincsenek kellőképpen érvényesítve, különösen járatkésések, törölt járatok vagy elterelt útvonalak esetén. A nemrég frissített  értelmező iránymutatás számos, korábban tisztázatlan kérdést is tisztázott. 

Légitársaságnál repülőjegy megrendelésekor elfogadunk általános szerződési feltételeket, ami nyilván köt minket - tehát egy esetlegesen felmerülő probléma esetén ezek azok, amiket először meg kell néznünk .

Tudatos fogyasztóként fontos, hogy ne csak automatikusan rányomjunk az elfogadás gombra, hanem szánjunk időt arra, hogy tényleg átolvassuk az Általános szerződési feltételeket. Nem kell tartani tőle, már csak azért sem, hiszen jellemzően jól olvasható és rendszerezett formában tartalmazzák azokat a szerződési feltételeket, amelyek az utazóra vonatkoznak.

  - tájékoztatta a Pénzcentrumot korábban dr. Neiger Kata ügyvéd, turizmus- és utazásjogi szaktanácsadó. Hozzátette, fontos, hogy nem minden esetben alkalmazandó a 261/2004 EK rendelet, azonban több nem uniós fuvarozó légitársaság is átvette ennek a rendeletnek a szabályait, amit az Általános szerződési feltételükben részleteznek. Ez a rendelet alapvetően a beszállás visszautasításával, a törléssel és a késéssel kapcsolatosan felmerülő utasjogokat szabályozza, rögzíti.

Amennyiben törlik a járatunkat, rögzíti a rendelet azt, hogy attól függően, hogy mikor érkezik meg a törlési információ számunkra, mik a lehetőségeink. Hogyha az utazást megelőző 14 napon túl történik, akkor átfoglalásra vagy jegyvisszatérítésre van lehetőségünk, ha azonban 14 napon belül, akkor még kártérítésre/kártalanításra is jogunk lehet.

Ha a járatunk késik, több mint három órát, akkor rögzíti a fent említett jogszabály, hogy milyen lehetőségeink vannak, mit kell biztosítania a légitársaságnak számunkra: étkezést, szállást, telefonálást stb. Tudni kell, hogy a kártérítésre sávos szabályozást alkalmaz a jogalkotó, ennek mértéke függ az utazási távolságtól is - tette hozzá a szakértő.

Tehát összefoglaló általános szabályokat ad a rendelet, és ezt tulajdonképpen maguk a légitársaságok, az utasok, adott esetben pedig már a bíróságok töltik meg tartalommal az adott egyedi ügy elbírálása során.

Ezeket a kötelezettségeket a légitársaságoknak be kell tartaniuk, de hogy ez milyen arányban valósul meg, az üzleti titok, erre nincs rálátásom, hozzánk, ügyvédekhez csak a problémás ügyek érkeznek be

 - tájékoztatott minket dr.Neiger Kata. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, akikhez  a nyár folyamán sűrűbben, de azt követően is folyamatosan érkeznek panaszok, összegűjtötték a legfontosabb tudnivalókat az utasok számára.

Járatkésés vs. járattörlés: mi a különbség?

A leggyakoribb félreértés, hogy ha egy járat késik, azt automatikusan töröltnek tekintik. Az új iránymutatás szerint azonban nem minden késés minősül törlésnek. Ha a járat több mint 3 órát késik, de a járatszám nem változik, akkor az még mindig késésnek számít, nem pedig törlésnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy járat a menetrend szerinti időpont után indítják, és emiatt egy új járatszámot is kaphat, de az utasok jogai ugyanazok maradnak, mintha késésről lenne szó.

Elterelt járatok: törlés vagy késés?

Amennyiben egy járat nem az eredetileg tervezett repülőtéren landol, hanem elterelik egy másik repülőtérre, akkor azt törlésnek kell tekinteni, ha az új repülőtér nem ugyanazon várost vagy régiót szolgálja ki. Ebben az esetben az utasok jogosultak kártalanításra, még ha a légi fuvarozó technikailag nem törölte a járatot.

Hosszú késés: mikor jár kártalanítás?

Amennyiben a járat érkezése 3 órát meghaladja, akkor ugyanazok a jogok illetik meg az utasokat, mintha a járatot törölték volna. A légi fuvarozónak tájékoztatást kell nyújtania a jogokról, és a szükséges kártalanítást is biztosítania kell.

Étkezés, szállás és frissítők

A késéssel érintett utasoknak a légi fuvarozóknak kötelességük biztosítani étkezést és szállást, ha szükséges. Az iránymutatás szerint az utasok nem kényszerülhetnek arra, hogy saját költségükön gondoskodjanak a szállásról és étkezésről. Az étkezést és szállást az utasok várakozási idejéhez és a napszakhoz igazítva kell biztosítani. Fontos, hogy a légi fuvarozók külön figyelmet fordítsanak a fogyatékkal élő személyek és gyermekek ellátására.

A kártalanítás alóli mentesülés

A légi fuvarozók mentesülhetnek a kártalanítás alól, ha "rendkívüli körülményről" van szó, mint például súlyos időjárási helyzetek vagy külső sztrájkok. Azonban a bíróság korábban tisztázta, hogy a légi jármű karbantartási hibája vagy a személyzet hiánya nem minősül rendkívüli körülménynek, tehát a fuvarozónak továbbra is kötelessége kártalanítani az utasokat.