Veszélyes a szaharai por: veszedelmes vírusokat, baktériumokat hozhat Magyarországra?

Észak-Afrika irányából szaharai eredetű por közeledik az ország fölé nagyobb koncentrációban. Az első porfelhő vasárnap délutánra ért ide, ám a meteorológusok előrejelzése szerint szerdán tetőzik a jelenség, a porszemcsék koncentrációja elérheti az 1 711 mikrogrammot négyzetméterenként, ami kirívóan magas értéknek számít.

A csapadékosabb helyeken saras eső hullhat, bepiszkítva a járműveket, a napelemeket és az ablakokat. A levegő minősége is romlásnak fog indulni, ez pedig megviselheti az allergiás és asztmás megbetegedésekben szenvedők szervezetét. A szaharai homok előreláthatólag húsvétvasárnapig gomolyog majd a térség felett, ezt követően feloszlik.

Veszélyes is lehet?

A Szahara sivatagból származó hatalmas porviharok nemcsak homokszemcséket, hanem potenciálisan veszélyes baktériumokat és gombákat is szállítanak világszerte, amelyek hatással lehetnek az emberi egészségre és a globális ökoszisztémákra - számolt be korábban az earth.com a Texas A&M Egyetem kutatóinak vizsgálati eredményeiről.

Tavaszi allergiás tüneteinket gyakran a helyi polleneknek tulajdonítjuk, azonban Dr. Shankar Chellam, a Texas A&M Egyetem professzora és kutatócsoportja szerint a tüsszögés és orrfolyás mögött akár az Afrikából, több ezer kilométerről érkező szaharai porviharok is állhatnak.

"Mindannyian tapasztalunk allergiás és potenciálisan súlyosabb egészségügyi hatásokat, amikor port lélegzünk be, és nem teljesen ismert, hogy mi okozza ezeket az allergiákat," - mondta Dr. Chellam. "Egyesek szerint csak a homok vagy az agyagásványok a porban. Mások szerint a fémek vagy szerves anyagok, és vannak, akik szerint a baktériumok és gombák."

A kutatócsoport egy 2018-as, Houstonig eljutó szaharai porfelhő mintáit elemezte, vizsgálva a fémeket, baktériumokat és gombákat. Eredményeik erős összefüggést mutattak a mikrobák biodiverzitása és bizonyos elemek, különösen a kalcium között. Bár ezek az elemek természetesen előfordulnak a Szaharában, helyi környezetünkben is megtalálhatók, így a por és szállítmánya pontos eredetének meghatározása továbbra is kihívást jelent. A kutatás talán legmegdöbbentőbb felfedezése, hogy a látszólag élettelen porfelhők valójában biológiai aktivitással telítettek.

E tanulmány egyik kulcsfontosságú tanulsága, hogy a biodiverzitás jelentős része tudományosan nincs leírva. Nincs neve, nem tenyészthető, és mivel nem tenyészthető, nehéz tanulmányozni

- magyarázta Dr. Daniel Spalink, a Texas A&M Egyetem docense.

A csapat fejlett DNS-elemzési technológiája lehetővé tette a baktériumok és gombák leltárának elkészítését, még akkor is, ha maguk a mikrobák nem voltak aktívak. Meglepő módon több olyan kórokozó nyomait is felfedezték, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) emberi betegségek okozójaként tart számon. "Ez nem jelenti azt, hogy képesek megfertőzni és megbetegíteni minket," - figyelmeztet Spalink, "De legalábbis több patogén baktérium és gomba DNS-ét azonosították az afrikai porban."

A klímaváltozás globálisan megváltoztatja az időjárási mintákat, ami a porviharok viselkedését is befolyásolja, gyakoriságuk és intenzitásuk változásához vezetve. 2020-ban az Egyesült Államok a valaha feljegyzett legnagyobb szaharai porvihart tapasztalta, amelyet a szakértők "Godzillának" neveztek el. "A szaharai por Houstonba érkezésének teljes dinamikáját elsősorban légköri folyamatok vezérlik," - mondta Dr. Sourav Das, Dr. Chellam egykori hallgatója.

A szaharai por messze túlmutat Észak-Amerika határain, és jelentősen befolyásolja a globális környezeti rendszereket. Ez a por kritikus szerepet játszik az éghajlat szabályozásában, mivel visszaveri a napfényt az űrbe, hűtve a Föld felszínét, ami ellensúlyozza az üvegházhatású gázok felmelegedési hatásait.

A por mikroorganizmusokat és tápanyagokat, például foszfort is szállít, amelyek távoli ökoszisztémákat, az Amazonas esőerdőtől a Karib-tengerig terjedően termékenyítenek meg, bemutatva a természet összetett tápanyagciklusait.

Az óceánok biológiája is profitál a tápanyagokban gazdag porból. Amikor a szaharai por leülepszik az óceánok vizére, olyan alapvető ásványi anyagokat szállít, amelyek serkentik a fitoplankton növekedését. Ezek a mikroszkopikus növények képezik az óceáni táplálékláncok alapját, támogatva a tengeri élőlények sokféleségét.

A szaharai por hatása azonban nem univerzálisan előnyös. Az idegen részecskék és tápanyagok beáramlásához nem szokott ökoszisztémákban a por megzavarhatja a helyi környezetet. Például a túlzott porlerakódás elfojthatja a korallzátonyokat, blokkolva a napfényt és akadályozva a fotoszintézist, ami stresszelheti a korallökoszisztémákat.

Ráadásul a szaharai por egészségügyi következményei kontinenseken átívelnek. A por nemcsak tápanyagokat, hanem szennyező anyagokat és kórokozókat is szállít, amelyek befolyásolhatják a levegő minőségét és a közegészséget. A porfelhők útjába eső közösségek fokozott légzőszervi problémákat, allergiákat és betegségeket tapasztalhatnak.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy kulcsfontosságú az adatok gyűjtése több porvihar során, sok éven át, hogy tisztább képet kapjunk ezekről a levegőben terjedő mikrobiális közösségekről és arról, hogyan változhatnak idővel. Bár sok minden ismeretlen marad, az ilyen kutatások rávilágítanak a levegőben örvénylő láthatatlan utazókra, amelyek meglepő módon befolyásolhatják egészségünket.

Több a mítosz, mint a valós veszély

A hazánk térségét időről időre elérő szaharai por okozta esetleges egészségügyi kockázatokkal korábban a webbeteg.hu is foglalkozott. A portál emlékeztetett rá, hogy a szaharai por általában nem jelent közvetlen egészségügyi veszélyt, de bizonyos esetekben fokozhatja a légúti betegségben szenvedők panaszait.

Önmagában a szaharai por közvetlenül nem veszélyezteti az egészséget, mivel részecskéinek jelentős része olyan mérettartományba esik, amely nem okoz egészségkárosodást. Azonban az asztmások, pollenallergiások és egyéb légzőszervi betegek panaszai a por érkezésével sok esetben fokozódhatnak, különösen ha a por légköri koncentrációja eléri a 100 µg/m³-t.

Mivel ez a természeti jelenség elsősorban tavasszal és nyáron, enyhe, illetve meleg időben játszódik le, amikor a levegő egyébként is tele van pollenekkel és más porrészecskékkel, ezek együttesen már határérték alatti koncentráció mellett is ingerelhetik a légutakat. Hosszabb és közvetlen kitettség esetén akár az egészséges emberek légútjait is irritálhatják, a légúti alapbetegségekkel élőknél pedig köhögés jelentkezhet, a szénanáthások panaszai felerősödhetnek.

A szaharai por érkezésekor mindenkinek – de a légúti betegeknek különösen – tanácsos kerülni a szabadban való tartózkodást, és lehetőség szerint érdemes zárva tartani az ablakokat.

Felmerül a kérdés, hogy érkezhetnek-e baktériumok, vírusok is a szaharai porral. Erről ma is sok vita folyik a szakemberek között. Régóta ismert tény, hogy a légkörben baktériumok, gombák, vírusok, pollenek és algák is "utaznak". A kulcskérdés az, hogy a kórokozók a széllel, légáramlatokkal szállítódva is képesek-e megőrizni fertőzőképességüket.

A válasz nem teljesen megnyugtató, ugyanis például a Száhel-övezetben a szaharai por érkezése után a bakteriális agyhártyagyulladás megnövekedett előfordulását figyelték meg. Egy 2001-ben publikált tanulmány megállapította, hogy vannak élő mikroorganizmusok ezekben a légtömegekben, amelyek képesek túlélni az óriási távolságokon át történő szállítást. Ugyanakkor az életképes mikrobák százalékos aránya annyira kicsi bennük, hogy rendkívül csekély a valószínűsége annak, hogy a szaharai porral érkező kórokozók fertőzést okoznának.

Összességében elmondható, hogy a szaharai porral kapcsolatban több a mítosz, mint a valós veszély. Bár valóban okozhat panaszokat, de elsősorban az allergiásoknak, asztmásoknak és egyéb légúti betegségben szenvedőknek, és csak akkor, ha nagy koncentrációban van jelen a levegőben. Rendszerint inkább a vele párhuzamosan fellépő jelenségek, mint a magas pollenterhelés játszanak nagyobb szerepet a szénanáthás tünetek fokozódásában. A baktériumok és vírusok, például a koronavírus, csak rendkívül csekély mértékben képesek a porszemcsékhez tapadva továbbterjedni, így az ilyen módon történő megfertőződés esélye meglehetősen valószínűtlen.