Tényleg üres idén nyáron a Balaton, vagy csak megy a pánikkeltés? Megnéztük, mi az igazság

Ahogy minden nyáron, idén is elindult a találgatás: van-e élet a Balatonon? A közösségi médiában és a sajtóban egymásnak ellentmondó vélemények keringenek, miközben a vendéglátósok és szállásadók próbálják értelmezni a szezon alakulását.

„…kevés turista van a Balatonon”

„Itt lakom és szinte napi szinten autózom Mária és Révfülöp között, de július 15-ig alig volt turista. Most kezdtek jönni erre az egy hónapra, de most sem olyan, mint régen.”

„Badacsonyban? Kong az egész, olyan üres. Ott parkolok, ahol csak akarok. Régen gyalog nem fértél el...”

„Üres a Balcsi. Már tavaly is az volt, hogy hétfőtől péntekig nem kellett sorban állni sehol semmiért a strandon, parkolóhely is volt bőven, péntek délután kezdett megtelni a part, ez tartott vasárnap délig. A mi ismeretségi körünkben nagyon sokan mennek külföldre s azt a marhaságot mantrázzák, hogy Olaszország, Görögország, Horvátország, Spanyolország olcsóbb. Ez nem így van, mi is voltunk tavaly is, tavaly előtt is tengernél, 23 euró alatt nem volt főétel vendéglőben, csak a pizza 13 euróért. 1 dl bor vagy üdítő 4 euró. És akkor még el is kell jutni odáig autópályákon, kompokon, stb.”

„Én nem tudom, hol élnek (ez előbbi) a nyilatkozók, itt rengetegen vannak, annak ellenére, hogy naponta jelennek meg a lehúzó cikkek a Balatonról. Főleg olyanok, amiket évek óta újra és újra feltesznek.”

„Csopak - Alsóörs tele a strand... Parkoló, éttermek.”

„Most jöttünk haza Akaliról, teltház!”

„Balatonmárián vagyunk jelenleg. Rengetegen vannak hétköznap is”

„Jönnének, de a MÁV áll valahol...”

Miután a TikTokon egyre több olyan videó jött szembe, sőt, a média is elkezdte rebesgetni, miszerint üres a Balaton, feltettünk a kérdést „balatonos” csoportokban: kevés a turista idén? A válaszok vegyesek voltak, írtak a tagok mindent is, és mindennek az ellenkezőjét is, nem meglepő módon parázs vita alakult ki, és nagyjából a 6. kommentig kellett várni, hogy megjelenjen a politika is. Ám mivel ez nyilván csak egy hangulatfelmérés, rengeteg szállodának, étteremnek, büfének, halsütőnek, lángosozónak küldtünk kérdést, amire csak kevesen válaszoltak, olyan is akadt, aki név nélkül vállalta csak a megszólalást.

De mivel ez még mindig kevés lenne, megszólaltattuk a legfontosabb szakmai szervezeteket, hogy megtudjuk, mit mutatnak a számok. A kép vegyes, de a tanulság örök érvényű: nem túl elegáns kiragadni egy-egy lokációt, települést, és az alapján ítéletet mondani, a nagy képet érdemes vizsgálni.

A vendéglátósok tapasztalatai: optimizmus és aggodalom egyszerre

A szolgáltatók beszámolói alapján a forgalom helyszínenként és üzletenként is eltérő képet mutat. Van, ahol az áremelés ellenére nőtt a bevétel, máshol viszont komoly visszaesést tapasztalnak.

Balatonfenyvesen üzemeltetünk két éttermet, a Robinson Pizzeriát és nem messze tőle a Csúcslángosdát. Tapasztalataink kissé eltérnek a két helyet illetően. A Csúcslángosdában a szezon jobb, mint tavaly, az áremelés mértékénél nagyobb arányú a forgalom növekedése. Ezzel szemben a Robinson Pizzériában a forgalom hasonló a tavalyi évhez, sajnos annak ellenére, hogy itt is volt áremelkedés, reál értelemben itt kismértékű visszaesés tapasztalható. Mi a következő okokat tudtuk azonosítani: az időjárás lényegesen rosszabb volt idén júliusban, mint tavaly, ez különösen érinti a Robinson Pizzeriát hiszen az közvetlenül a strandon található. Az átlagos árszínvonal jóval alacsonyabb a Csúcslángosdában, emiatt lehetséges, hogy ott nagyobb maradt a kereslet. A lángosda üzemeltetését tavaly kezdtük csak el. Bár egy jól bejáratott üzlet volt korábban is, de lényeges változásokon esett át az elmúlt évben, emiatt lehetséges, hogy a forgalom felfutó ívben van. Ez különösen látszik azoknál a termékeknél, melyek csak tavaly kerültek bevezetésre. A szezonnak még messze nincs vége, én mindig optimista vagyok, és a július végi számok már erősödést is mutatnak.

 - mondta el megkeresésünkre az üzemeltető. 

Mi is tapasztaljuk, hogy a nyári szezon vendégforgalma visszafogottabb, mint korábban, ugyanakkor fontos kiegészíteni a képet: az elmúlt 10 év tendenciája alapján a Balatonra ma már nem úgy tekintenek, mint egy több hetes, olcsó családi nyaralás célpontjára. Inkább több, rövidebb, 2–3 napos pihenésekre érkeznek a vendégek – viszont nemcsak nyáron. Az őszi, tavaszi, sőt a téli forgalmunk is évről évre növekszik, olyan mértékben, amit korábban nem tapasztaltunk. A szezon tehát nem szűnt meg, hanem átalakult. A nyári vendégek gyakran tudatosabban költenek, és bár kevesebben vannak, az éves forgalom összességében kiegyenlítettebbé válik.

 - ezt Dobosi Győző Dobosi Borbirtok ügyvezetője írta nekünk.

Mi azt tapasztaljuk itt Balatonlellén, hogy a vendégszám valamivel visszafogottabb, az elmúlt időszakhoz képest. Ellenben éttermünk, a tavaly júniusi forgalomhoz képest, idén 15%-os volt a bevétel emelkedést ért el

– tudtuk meg egy bisztró üzemeltetőjétől.

A déli parton egyes vendéglátósok drasztikus visszaesésről számolnak be, és attól tartanak, hogy ha a következő hetekben nem javul a helyzet, a téli működés is veszélybe kerülhet.

Egy neve elhallgatását kérő, déli parti vendéglátós szerint az idei balatoni nyár az elmúlt tíz év egyik leggyengébb szezonja – a Covid-időszakot leszámítva. A déli parton drasztikus visszaesést tapasztal: úgy látja a forgalom 35 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly, a vendégek száma pedig 25–30 százalékkal csökkent, a költési kedv pedig még ennél is gyengébb:

Hiába emeltünk árakat inflációkövetően, a kosárérték így is alacsonyabb. Mindez összességében 30–35 százalékos árbevétel-csökkenést eredményez számunkra.

A SZÉP-kártyákon ott van a pénz – nem ritka, hogy 700–800 ezer, akár egymillió forint is van rajta, ők ezt pontosan látják –, de az emberek egyszerűen nem költik el. Nem azért, mert lakásfelújításra fordítják, hanem mert félnek. A gazdasági bizonytalanság, a közelgő választások, a közbeszéd hangulata mind azt erősítik, hogy „ki tudja, mi lesz holnap”. Ő úgy tudja, a szállodák kihasználtsága sem nő, még az olcsóbb kategóriákban sem.

Ez azt jelenti, hogy ha az elkövetkező 6–8 hétben nem tudunk elegendő árbevételt termelni a téli működés finanszírozására, akkor komoly bajba kerülhetünk. Támogatás nincs, csak szokásos adóterhek.

A Balaton szerinte valóban drága – nem önmagában, hanem a magyar pénztárcához mérten. Egy egyszerű hétvége egy négyfős családnak 250–300 ezer forintba kerül, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.

Rákérdeztünk arra is, mit tapasztal vannak-e még külföldiek. Úgy látja, ők is elfogytak, a német és az osztrák beutaztató piac gyakorlatilag összeomlott, a korábbi 45 százalékos arány helyett most 3 százalék körül mozog. Egy-egy cseh, szlovák, lengyel család még felbukkan, de nem jellemző. Úgy látja, azok a magyarok, akiknek van pénzük, inkább külföldre utaznak.

10 napos all inclusive csomagokat kínálnak Antalyába repülővel, szállással, étkezéssel 250 ezer forintért fejenként. Miről beszélünk?

 - teszi fel a kérdést a balatoni vendéglátós.

EZ IS ÉRDEKELHET

Azt hitted drága a Balaton? Ilyen árak várnak egy nyugat-magyarországi fürdőben

Bükfürdőn jártunk, hogy megnézzük, mennyibe kerül egy klasszikus nyári strandolós nap vidéken.

A kommunikált optimizmus mögött szerinte súlyos problémák húzódnak. Bár vannak, akik azt mondják, hogy „nagyon jó a szezon”, ez nem feltétlenül igaz mindenhol. A valóság az, hogy a vendéglátósok többsége küzd a túlélésért. A szezon beszűkült, már nem három hónap, hanem hat hét. Az időjárás sem kedvezett: a teraszos, nyitott egységek nem tudtak termelni, amikor lehetett volna.

A Balaton szerinte nem tud termelékeny lenni, mert nincs elég vendég. A magyarok nem jönnek, mert drága lett az élet, és nem tudják megengedni maguknak a balatoni nyaralást. A térség próbál a víz felszínén maradni, de a magyar vendégek pénztárcája nem elég mély ahhoz, hogy fenntartsa a régiót. Meglátása szerint

nem tud versenyezni, mert nincs elég vendég, nincs elég infrastruktúra, és nincs elég hozzáadott élmény. Persze vannak jól példák, jó kezdeményezések, de évek míg ezek beérnek. A vendéglátóegységek száma túl sok, a kereslethez képest aránytalanul magas. Ez is hozzájárul a nehézségekhez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a legjobb strandok 2025-ben a Balatonnál: itt a friss toplista!

Vajon milyen idén a vízminőség a magyar tenger partján? Mely strandok kaptak ötcsillagos minősítést? És mi a helyzet az algásodással? Mutatjuk!

Szakmai szervezetek szerint: nem üres, csak más 

És végül akkor jöjjön a nagy kép: megkérdeztük a szakmai szervezeteket, az adatok birtokában mi látszik. A kép vegyes, lokális eltérések lehetnek, az azonban egyértelmű, hogy a költések visszafogottabbak. A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke, korábban a BalatonBike365, jelenleg a VisitBalaton365 ügyvezetője, Princzinger Péter az adatokkal kezdte:

2024 és 2025 júniusa között a vendégszám 3,3%-kal emelkedett a térségben, a vendégéjszakák száma 5,9%-kal. Az év első hat hónapjában 4,7%-kal több vendég 3,4%-kal több éjszakát töltött a magyar tenger közelében. A külföldiek arányában a Covid óta nincs lényeges változás: nagyjából 30 százalékuk külföldi.

A szálláshelyeken elköltött összeg– részben az áremelkedések miatt – körülbelül 15%-kal nőtt. Fontos megjegyezni, hogy a szolgáltatók többsége óvatosan és észszerűen emelt árakat, nem a nyersanyag- vagy munkaerőköltségek teljes mértékében.

A balatoni régió egészét nézve nem érzékelünk problémát. Sőt, bizonyos területeken kifejezetten erős a forgalom. Például a kerékpáros turizmusban 40–50%-os növekedés tapasztalható: kerékpárbérlésben, forgalomszámlálók adataiban, és a Bahartnál értékesített kerékpáros jegyek számában is.

 - tette hozzá. Ugyanakkor természetesen előfordulnak lokális eltérések. Lehet, hogy az egyik településen 30%-os növekedés van, míg máshol 8%-os csökkenés – ezek az eltérések adják ki az összesített 4–5%-os átlagot.

Egyes vendéglátósok és szállásadók valóban visszafogottabb forgalomról számolnak be, míg más településeken teltház van. Például Balatonföldváron egy átlagos júliusi szerdán este szinte minden étterem megtelt, a sörfesztivál környékén sem volt szabad asztal.

Princzinger Péter megerősítette Dobosi Győző szavait, miszerint a vendégszokások is átalakulnak:

a Balatont egyre kevésbé tekintik többhetes olcsó családi nyaralás célpontjának, inkább rövidebb, 2–3 napos pihenésre érkeznek a látogatók, de ez a trend hosszú távon kiegyensúlyozottabb szezonokat eredményezhet. Várható, hogy a nyári hónapok nem fognak annyira kiugrani a forgalmi grafikonon, míg a tavaszi és őszi időszakok fokozatosan felzárkóznak.

Ugyanakkor szerinte fontos figyelembe venni a vendégszám vizsgálatakor az időjárás hatását, a tanév hosszát, valamint azt is, hogy egy-egy településen új szálláshely vagy étterem nyitása, illetve bezárása jelentősen befolyásolhatja a statisztikákat.

A túlélés kulcsa az alkalmazkodás

Az ipartestület szerint a gazdasági és mentális terhek miatt sok családi vállalkozás nehéz helyzetbe került. A rövid szezon nem elegendő a biztonságos működéshez, fejlesztéshez vagy tartalékképzéshez. A magyar lakosság pedig érzékeny a rossz hírekre, és most inkább a megtakarításra koncentrál.

Vannak olyan vendéglátóhelyek, amelyek telítettek, kiegyensúlyozott forgalmat bonyolítanak, különösen azok, amelyek hosszú évek óta megbízhatóan működnek, és már nem csupán a hathetes nyári szezonra építenek, hanem egész éves nyitvatartásra törekednek 

 - tudtuk meg Kovács Lászlótól, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnökétől. Hozzátette:

a statisztikák is alátámasztják, hogy az emberek sokkal óvatosabban költenek. A gazdasági bizonytalanság, a háborús hírek, a közbeszéd negatív hangulata mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosság inkább a megtakarításokra koncentrál, mintsem a szórakozásra. Magyarország különösen érzékeny ebben: a lakosság szorong, és ez a félelem részben jogos, részben mesterségesen gerjesztett. A vendéglátásban ez azonnal érezhető, hiszen a vendég a lábával szavaz. Ha áremelés történik, a forgalom drasztikusan visszaeshet, ahogy azt több balatoni példa is mutatja. Az üzletek kénytelenek visszakozni, és sok esetben nemcsak, hogy nem emelnek, hanem csökkenteniük kell az árakat, hogy életben maradjanak.

Mint elmondta, a szezonális, hathetes működésre berendezkedett vendéglátóhelyek különösen nehéz helyzetben vannak. Ennyi idő alatt nem lehet tartalékot képezni, nem lehet fejleszteni, és nem lehet biztonságosan működni. Azok az üzletek, amelyek már májustól szeptember végéig nyitva tartanak, sokkal stabilabbak, hiszen hosszabb időszak alatt van lehetőségük bevételt termelni és tőkét kovácsolni. Aki egész évben nyitva van, az télen is biztos pontot jelent a vendégeknek, még ha szerényebb forgalommal is.

Ugyanakkor meglátása szerint a bezárások mögött nemcsak gazdasági okok állnak, hanem mentális fáradtság is. Sok családi vállalkozás, amely évtizedek óta működik, belefáradt a folyamatos nyomásba: nehéz megtalálni a megfelelő személyzetet, a beszállítói árak emelkednek, az irreálisan magas energiaköltségek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sokan feladják.

A vendégek ma már nem csak egy korrektül megsütött halat vagy lángost várnak, hanem élményt, minőségi szelekció zajlik: kevesebb pénzt költenek, de jobban megnézik, mire és hol. Aki ezt tudja biztosítani, az jól működik. Aki nem, az sajnos kiszorul  -zárta gondolatait az elnök.

Szállodák és éttermek: hétvégi csúcs, hétköznapi kihívás

A Szállodaszövetség szerint a hétvégék erősebbek, míg hétköznapokon szabad kapacitások vannak. A régió továbbra is kulcsfontosságú turisztikai célpont, de a szolgáltatóknak egyre nagyobb rugalmasságra van szükségük. Somlyai Zoltán Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének nemrég kinevezett vezetője így látja:

A Balaton térségében idén nyáron vegyes tapasztalatokról számolnak be a szolgáltatók: a hétvégék erősebb forgalmat hoznak, míg a hétköznapokon szabad kapacitások tapasztalhatók. A jelenség hátterében több tényező is meghúzódhat. Ilyenek például a változékony időjárás, a fogyasztói árérzékenység, az utazási szokások átalakulása, valamint a külföldi nyaralóhelyekkel szembeni verseny.

Ugyanakkor szerinte fontos kiemelni, hogy a legfrissebb májusi KSH-adatok alapján a balatoni vendégéjszakák száma, mind a belföldi, mind a külföldi szegmensben növekedést mutat. A szállodákban a belföldi vendégéjszakák száma 2,6%-kal, míg a külföldieké 2,5%-kal emelkedett tavaly májushoz képest. A szobakihasználtság és az átlag szobaár is emelkedtek. A küldőpiacok közül továbbra is Németország, Csehország és Ausztria számítanak meghatározónak.

A régió még mindig kulcsfontosságú desztináció, látható azonban, hogy a turisztikai szereplőknek egyre nagyobb rugalmasságra van szükségük a szolgáltatások, nyitvatartások és árképzés terén. A vendégélmény fejlesztése, a célzott kommunikáció és az időszakos programok jelentős szerepet játszanak a szezon sikerességében.

Címlapkép: MTI/Vasvári Tamás