Olyan dolog történt a marhahús árával, amilyet rég nem láttunk: ezért lett luxus sokak kedvenc rostélyosa, már csak a gazdagok engedhetik meg maguknak

A KSH adatai szerint a rostélyos kilogrammonkénti ára 4480 forintról 6270 forintra emelkedett 2025-ben, ami közel 40 százalékos árnövekedést jelent. Ez jelentősen meghaladja az országos 4,4 százalékos átlagos inflációt.

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint az áremelkedés nem váratlan fejlemény. Már 2024-ben is emelkedő tendencia volt megfigyelhető az élőmarha piacán, amely 2025-ben tovább erősödött, és ez megjelent a feldolgozott termékek árában is. A szakember rámutatott, hogy a KSH statisztikái jellemzően késleltetve tükrözik a piaci folyamatokat, mivel éves összevetésben mutatják az árváltozásokat.

A 2025. január 1-jétől életbe lépett áfacsökkentés, amely 5 százalékra mérsékelte a tőkehús és belsőségek adókulcsát, nem eredményezett látványos árcsökkenést a kiskereskedelemben. Ennek oka, hogy a feldolgozóknál jelentős költségnövekedés halmozódott fel, miközben a termelői árak történelmi csúcsok közelében mozognak. "A termelői árak jelenleg rekordmagas szinten vannak, és ezt a feldolgozóknak egyre nehezebb teljes egészében érvényesíteniük a kiskereskedelem felé" – fogalmazott az Agrárszektornak Wagenhoffer Zsombor.

A húsmarhatartás költségszerkezetében a takarmány jelenti a legnagyobb tételt, bár az ágazat alapja továbbra is a legeltetés és a rétiszéna. A szakember hangsúlyozta, hogy azok a gazdaságok működnek stabilan, amelyek hosszú időn keresztül képesek legeltetni az állatokat, mivel ennek költsége lényegesen alacsonyabb az istállózott tartásnál.

Az elmúlt években jelentős regionális különbségek alakultak ki a csapadékviszonyok tekintetében: míg a Dunántúlon kedvezőbbek voltak a feltételek, az Alföld egyes részein rendszeresen jelentkeztek takarmányellátási problémák. Wagenhoffer Zsombor kiemelte a megfelelő gyepgazdálkodás fontosságát, különösen a kaszálási gyakorlat alkalmazkodását a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.

Az ágazat egyik legsúlyosabb problémája a munkaerőhiány. Egyre nehezebb olyan munkavállalót találni, aki elhivatottsággal, állatszeretettel és hosszú távú elköteleződéssel végzi ezt a munkát. A képzett gondozók jelentős része nyugdíjközeli korban van, miközben az utánpótlás akadozik. Bár más állattenyésztési ágazatokban az automatizálás már jelentős szerepet játszik, a húsmarhatartás sajátosságai miatt számos munkafolyamat nem váltható ki gépekkel.

A magyar húsmarha-ágazat szerkezete hosszú ideje változatlan, az alacsony belföldi fogyasztás miatt a termelés döntő része exportra kerül. Az export elsősorban európai országokba irányul, de jelentős szerepet töltenek be a közel-keleti piacok is. "A húsmarha-ágazat jövője továbbra is az exportpiacokhoz kötődik, a belső fogyasztás növekedése önmagában nem jelent megoldást" – hangsúlyozta Wagenhoffer Zsombor.

Török Márton, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője szerint fontos tisztázni, hogy a boltokban tapasztalható marhahúsárak és a hazai húsmarha-tenyésztés között nincs közvetlen kapcsolat. "A hazai boltok marhahús árai a húsmarha-tenyésztéssel csak lazább kapcsolatot ápolnak, mivel a magyar húsmarha-ágazat jelentős része exportra termel" – fogalmazott az Agrárszektornak.

A szakember szerint a jelenlegi áremelkedést elsősorban nem a hazai tenyésztők döntései, hanem a nemzetközi piaci folyamatok alakítják. "Fontos volt a húsmarhatartóknak is, hogy emelkedjenek az árak, de nem ők indukálták az áremelkedést, hanem nagyobb piaci trendek" - fogalmazott.