Mi folyik itt? Özönlenek az oroszok Magyarországra: rengeteg pénzt tapsolnak el

2025. szeptember 3-án tette közzé a KSH a legfrissebb adatokat a turisztikai szálláshelyek forgalmáról, amelyek alapján a júliusi hónap vegyes tendenciát mutatott: bár a vendégek száma megközelítette a 2,5 milliót, a vendégéjszakák száma enyhe visszaesést mutatott az előző évhez képest. A több látogató, rövidebb tartózkodás paradoxona arra utalhat, hogy a hazai és külföldi utazók rövidebb időre foglalnak szállást, vagy másként szervezik meg nyári pihenésüket.

A korábbi cikkünk a 2025. júliusi turisztikai statisztikák alapján azt vizsgálta, hogyan alakult a szálláshelyek forgalma Magyarországon. A térségi adatokból egy finom átrendeződés is kirajzolódott: Budapest és környéke, valamint Szeged térsége jelentős növekedést mutatott, míg a Balaton és több nyugat-magyarországi régió visszaesést könyvelhetett el. A szállástípusok között is elmozdulás látszott: a szállodák stabilan teljesítettek, míg a magánszálláshelyek forgalma több térségben csökkent. A SZÉP-kártyás költések visszafogottsága pedig arra utalt, hogy a lakosság pénzügyi tudatossága erősödik, és sokan inkább tartalékolnak, mintsem impulzívan költenének.

Most tovább mélyítjük az elemzést, és országonként vizsgáljuk meg, hogyan alakult a külföldi vendégforgalom összetétele. A cél, hogy pontosabb képet kapjunk arról, mely országokból érkeztek a turisták, hogyan változott az arányuk az előző évhez képest, és milyen térségi preferenciák rajzolódnak ki a számok mögött.

Azt tudjuk, hogy miközben a vendégek száma 1,9%-kal nőtt, a vendégéjszakák száma 1,4%-kal csökkent júliusban az előző év azonos hónapjához képest. Ez arra utal, hogy 

az utazók átlagosan rövidebb időt töltenek el a szálláshelyeken. A tendencia mind a belföldi, mind a külföldi vendégek körében megfigyelhető.

Európából Magyarországra

Júliusban összesen 2,36 millió vendégéjszakát töltöttek el európai turisták a hazai szálláshelyeken, ami nagyjából megegyezik az előző év azonos időszakával (1 százalékos emelkedés). A legnagyobb küldőpiac továbbra is Németország, ahonnan több mint 442 ezer vendégéjszaka származott, ez ugyanakkor enyhe, közel 3,5 százalékos csökkenést jelent 2024 júliusához képest. A lengyelek viszont látványosan erősödtek: 320,8 ezer vendégéjszakát töltöttek el, ami több mint 10 százalékos növekedés az előző évhez képest.

Júliusban az orosz turisták 15,3 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, ami az előző évhez képest 35 százalékos növekedést jelent. A francia turisták júliusban 65,5 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, ami több mint 11 százalékos növekedés az előző évhez képest.

Kevesebben vendégéjszakát töltöttek el a vendégek  Ausztriából, Csehországból, az Egyesült királyságból, Hollandiából 12 százalékkal, Németországból, Svájcból (86,1%) és Szlovákiából (90%) is látványos volt a visszaesés.

Több vendégéjszakát regisztáltak  azonban Franciaországból (11,8%), Lengyelországból (10,3%), Olaszországból (10,7), Oroszországból (35,1%), Romániából (6,5%), Spanyolországból (19,9%) és Ukrajnából (4,7%).

A nagyvilágból Magyarországra

A KSH azonban nem csak Európát, hanem a többi kontinenst is vizsgálja, így tudhatjuk, hogy 260 ezer ázsiai vendégéjszakát töltöttek el, ami 3,6%-os visszaesés, Afrikából Több éjszakát regisztráltak, mint 2024 júliusában, méghozzá 10%-kal, Észak-Amerikából viszont kevesebbet, 3,9%kal. Több éjszakát töltöttek itt viszont közép-amerikai (16,3%)és  dél-amerikai (19,2%) vendégek.

Összességében az adatokból viszont az látszik, hogy 2024 júliusa és 2025 júliusa között nem sikerült érdemi eredményt elérni külföldről érkező turisztikai vendégéjszakák számának emelkedésében: 0,5 százalékkal érkezett több regisztált turista, mint egy évvel korábban-