Brutális pénzt fizetett a legnagyobb pesti bliccelő: egyre nehezebb meglógni a BKK-s tartozás elől

A BKK szerint az utasok döntő többsége továbbra is érvényes jeggyel vagy bérlettel utazik, ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy még mindig sokan veszik igénybe a szolgáltatást jegy nélkül. A társaság nyilvántartásában több, hosszú éveken át felhalmozódott, akár milliós tartozás is lezárult 2025-ben, a legnagyobb utólagos befizetés összege pedig meghaladta a 2,3 millió forintot.

A BKK kiemeli, hogy a fővárosi közösségi közlekedés használói nagy arányban szabályosan, érvényes jeggyel vagy bérlettel utaznak, de a 2025-ben lezárt ügyek között minden korábbinál magasabb, többmilliós pótdíjtartozások is megjelentek. A legnagyobb összegű, utólag rendezett pótdíjat egy olyan utas fizette meg, aki kilenc éven keresztül nem tett eleget fizetési kötelezettségének, így végül 2 352 351 forintot kellett egy összegben kiegyenlítenie. A második legnagyobb, szintén közel egy évtized alatt felhalmozott tartozás 2 076 089 forintra rúgott.

A tíz legnagyobb, lezárt pótdíjtartozás mindegyike több éven át elhúzódó folyamat eredménye volt. Ezek a tartozások jellemzően egymást követő, be nem fizetett pótdíjakból, az ezek nyomán elindított végrehajtási eljárások költségeiből, valamint a hosszú idő alatt felhalmozódó késedelmi díjakból álltak össze. A listán szereplő ügyfelek 26 és 57 év közöttiek, három nő és hét férfi. A BKK szerint ez azt mutatja, hogy a többéves halogatásból fakadó, súlyos anyagi következmények bármely korosztályt érinthetnek.

A pótdíjazási esetek száma éves szinten is emelkedett. Míg 2023-ban mintegy 240 ezer, 2024-ben 235 ezer alkalommal szabtak ki pótdíjat, 2025-ben már 257 ezer esetben intézkedtek a jegyellenőrök. A pótdíjazottak közül 176 ezren a helyszínen rendezték tartozásukat, 81 ezren pedig az utólagos fizetés lehetőségével éltek. A növekvő esetszám mellett 2025-ben a pótdíjbevételek is rekordot értek el: a BKK mintegy 3,85 milliárd forintot szedett be.

Az adatok arra utalnak, hogy bár továbbra is sokan utaznak jegy vagy bérlet nélkül, egyre többen döntnek a pótdíj szabályos, utólagos rendezése mellett. Ebben szerepet játszanak a rugalmasabb fizetési konstrukciók és a digitális megoldások is. A társaság beszámolója szerint az ellenőrzésben is erősödött a digitális jelenlét: az elektronikus ellenőrzések száma 2025-ben mintegy 20 százalékkal haladta meg az előző évit, ami gyorsabbá és hatékonyabbá teszi az eljárást.

A fizetési szokások látványosan átalakulnak. A helyszínen pótdíjat fizető utasok körülbelül 89 százaléka már bankkártyát használ, és mindössze nagyjából minden tizedik fizet készpénzzel. A BKK értelmezése szerint ez azt mutatja, hogy az utasok egyre inkább a gyors, érintésmentes fizetési módokat részesítik előnyben.

A digitális ügyintézés is egyre elterjedtebb: a pótdíjasszisztens rendszert már nagyjából minden tizenkettedik pótdíjazott veszi igénybe, önként megadva e-mail-címét a gördülékenyebb kommunikáció és ügyintézés érdekében. Az érintettek mintegy egyötöde él az utólagos bérletvásárlás lehetőségével, ami szintén a jogszerű, bérlettel történő utazás irányába tereli az utasokat.

A BKK szerint a többéves halogatás után kifizetett, akár milliós nagyságrendű pótdíjak egyértelmű üzenetet hordoznak: "hosszú távon mindig sokkal költségesebb elmulasztani a jegy- vagy bérletvásárlást, mint szabályosan utazni, vagy egy elszalasztott jegyvásárlás után azonnal kiegyenlíteni a pótdíjat". A társaság hangsúlyozza, hogy termékeinek jelentős része már digitális formában is elérhető, például a BudapestGO alkalmazáson keresztül, amelyen a nap 24 órájában, bárhonnan megvásárolhatók a különböző jegy- és bérlettípusok. A BKK arra ösztönzi az utasokat, hogy a szabályos utazást válasszák, használják a digitális ellenőrzési és fizetési lehetőségeket, és vegyék komolyan a pótdíjfizetési kötelezettséget.