Egy magyar cég úgy szeretné Bajáról áthelyezni székhelyét egy olaszországi városba, hogy erről egyszerű határozatot hoz a taggyűlés. Vagyis anélkül hogy előbb itthon megszűnne, elszámolna az adóhatósággal, majd az olasz törvények szerint ott újjáalakulna. Az igazságügyi minisztérium szerint a magyar jog viszont csak az utóbbi változatra ad lehetőséget. Az Európai Bizottság napokban megszületett állásfoglalása szerint azonban a cégnek van igaza.
Az uniós jogszabályok (római szerződés 43. és 48. cikke) ugyanis a cégeknek is engedélyezik a szabad letelepedés jogát, vagyis azt, hogy bármely tagállamba áthelyezhetik székhelyüket. A bizottság szerint ez akkor is így van, ha a magyar rendelkezések ellentétesek az uniós jogszabállyal. Az uniós jog pedig csatlakozásunk óta elsőbbséget élvez - írja a Magyar Hírlap.
Ha az Európai Bíróság a bizottsággal összhangban foglal állást, akkor annak jelentős költségvetési hatásai is lehetnek. A magyar cégek ugyanis sokkal egyszerűbben települhetnek külföldre, és ennek következtében fő szabályként ott is fognak adózni.
-
A fizikai üzletek nem tűnnek el, csak átalakulnak: ők nyerték a Visa Boltok Boltja versenyét
Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







