A pályázatok több mint 95 százaléka sikerrel használta fel az elnyert EU támogatást

Az alábbiakban a 2001-2003 között működő támogatási programok adatait mutatjuk be, mivel az újabb, 2003 után indult támogatási programok esetében a lehívások egyrészt minimálisak, másrészt itt a pályázatok még a fenntartási időszak elején tartanak.

Az adatok feldolgozása során a lehívásokat az elnyert támogatási összeghez viszonyítottuk, s így az alábbi számszerű eredményeket kaptuk.

- A lehívások bruttó összege a tőkét és a kamatot is tartalmazza, a nettó összeg csak a tőkét. Mivel a lehívások adatainak megbontását tőkére és kamatokra csak a 2006 és 2007 évi lehívások esetében kaptuk meg, korábbi évek lehívásainak becsült kamataival korrigálva végül 2,6% körüli nettó lehívási arányt, s 3,4% bruttó lehívási arányt kaptunk.

- A lehívások többsége (43%) az adott vállalkozás felszámolása miatt történt, a maradék pedig az utólagos ellenőrzések során felfedezett jogtalanságok (megkezdett beruházás, elszámolási kötelezettség elmulasztása, két éven túl történő befejezés), a támogatott eszköz fenntartási időszak során történt értékesítése, vagy az arra vonatkozó végrehajtások voltak. Minimális a beadott üzleti terv alapján vállalt pénzügyi célok nem teljesítése miatti felmondás, amely felmondási ok azonban csak az ötéves fenntartási időszak letelte után releváns. Ezek az öt éves periódusok jelenleg zárulnak le, így a fenti támogatási programok esetében a támogatási szerződésekben vállalt teljesítéseknek az ellenőrzésére is csak most kerül sor.

A GVOP pályázatainak 2004-2005 évi statisztikái szerint a megítélt támogatások összegének felét érte el a kapcsolódó biztosítékok értékének összege. Az alacsony arányt az indokolja, hogy több pályázati cél esetében nem volt szükséges biztosíték nyújtására. A kis- és középvállalkozások fejlesztésére szolgáló pályázatok esetében azonban a fenti arány 116% volt, tehát a kis- és középvállalkozások a kapott támogatások összegét meghaladó értékű biztosítékot kötöttek le a támogatásokhoz kapcsolódóan.

A biztosítékokon belül mintegy fele-fele arányban szerepel az ingatlan és a bankgarancia formájában nyújtott biztosíték, továbbá marginális jelentőséggel ingó biztosíték is alkalmazásra került. A kis- és középvállalkozások fejlesztésére szolgáló pályázatok esetében azonban a biztosítékok kétharmada volt ingatlan, míg a bankgaranciák összege valamivel kevesebb, mint harminc százaléka volt az összes biztosíték összegének. "Véleményünk szerint ez arra utal, hogy a kis- és középvállalatok esetében a bankgarancia megszerzése valószínűleg jóval nehezebb, és csak azok a kis- és középvállalatok tudtak a pályázatokon eredményesen szerepelni, amelyek képesek voltak a támogatás összegét meghaladó értékű ingatlant biztosítékként bevonni, akár közvetlenül a támogatáshoz, akár a banki finanszírozás és a bankgarancia kiállításához kapcsolódóan" fejtette ki Zoltán Csaba a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója