A könnyű euró-bevezetés kulcsa az "apróban" rejlik

Az euró és a kkv-k kapcsolatáról szóló konferencián elhangzott előadásában kiemelte Hans-Werner Müller, az UEAPME főtitkára, hogy könnyű lesz a bevezetés, ha azt egy gondosan előkészített terv alapján vezénylik le, melynek elkészítésébe aktívan bevonják a kis- és középvállalkozások szektorát, valamint az őket képviselő szervezeteket.

A főtitkár meglepőnek nevezte, hogy a 2002-es váltáshoz képest milyen kevés szó esik a bevezetésről az új tagállamokban. Nálunk, tekintve, hogy az euró időpontja egyelőre bizonytalan, ez egyáltalán nem meglepő. Müller egyébiránt három érvet is felsorakoztatott amellett, hogy miért nem kell aggódni a váltás miatt.

Egyrészt a 2002-es tapasztalatok alapján indokolt az optimizmus. Másrészt az euróérmék- és bankjegyek már ismertek Európában. Harmadrészt - ez hazánkra ismételten nem érvényes - az újonnan csatlakozott államok egy részében már a kilencvenes években átéltek egy valutaváltást.

A téma aktualitását egyébiránt kiemeli, hogy Montenegró október elején amiatt kapott figyelmeztetést, mert egyoldalúan vette át az unió közös valutáját. Ez az uniós szabályokkal teljesen ellentétes. Az euró nemzeti valutaként való használata egyébként a 623 ezer lakosú országban 2002. januárja óta érvényesül, ezzel is azt kívánták jelezni, hogy minél hamarabb szeretnének csatlakozni az unióhoz.

Az euró bevezetésével kapcsolatosan egyébként az egyik leginkább elterjedt félelem, hogy az árak emelkedéséhez vezethet, a főtitkár többek között ezt a hiedelmet azzal kívánja eloszlatni, hogy eddig sem lehetett semmilyen kapcsolatot kimutatni a bevezetés és az infláció között. A kerekítés pontos szabályait mind a nemzeti hatóságok, mind pedig az Európai Bizottság rögzíti.