Megfagyott a hangulat a stúdióban: meglepő döntések születtek a Cápák között második részében

A Cápák között idei évadának második részében (az első rész befektetéseiről itt olvashatsz részletesen) Wáberer György, Tóth Ildikó, Varga Sándor, Moldován András és Csillag Péter várta a vállalkozókat. A Cápáknak elsőként két fiatal vállalkozó, Peszlen Bálint és Takács Egon mutatkozott be a Greenwash Solutions nevezetű cégükkel, mely kiszervezett mosogatással foglalkozik, és az éttermi mosogatásra kínál költséghatékony megoldást. Mint mondták, garázs cégből indultak egy kölcsönkért autóval, mára viszont már neves éttermek a megrendelőik, saját bázisuk és autóflottájuk van.

Pitchükben arról is beszéltek, hogy jelenleg havonta 12 milliós árbevétellel rendelkeznek, és több mint havi 250 ezer tálalószettet tisztítanak meg partnereik számára. Kitértek arra is, hogy beléptek a catering businessbe, és már szállodákkal is tárgyalnak. Céljuk, hogy az itthoni piacon növekedjenek, párhuzamosan pedig az európai piacra is szeretnének kilépni, mindezeknek eléréséhez pedig 90 millió forintos szakmai befektetést kértek cégük 5 százalékáért cserébe. Moldován András és Wáberer György az ajánlat hallatán hamar kiszállt, viszont Varga Sándornak nagyon tetszett a lehetőség, ugyanakkor az arányokkal ő sem volt kibékülve, és egy gyors számolást követően 100 millió forintos befektetést kínált, de ezért a cég 20 százalékos tulajdonrészét kérte előre egyeztetett kondíciókkal. Ehhez végül Csillag Péter és Tóth Ildikó is betársult, a fiatal vállalkozók pedig elfogadták a Cápák ajánlatát.

Szőke István és Csík Bálint az ország egyik legismertebb szarvasgombás brandjét építik, a Trifflát. Jelenleg 20 szarvasgombás termékük van, köztük szarvasgombás mézek, olajok és pestók, de mint mondták, folyamatosan törekszenek arra, hogy új termékeket fejlesszenek, melyekhez séfek véleményét is mindig kikérik. 2025-ben cégük elérte a 90 millió forintos árbevételt, jelenlegi céljuk pedig, hogy elérjék a fiatalokat is, melyekhez új termékeket szeretnének fejleszteni. Mindehhez 18 millió forintot kértek a Cápáktól, 15 százalékos tulajdonrészért cserébe.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek lehetnek 2026 csúcsbefektetései: még nem késő beszállni, nagyot nyerhet, aki jól taktikázik

A 2026-os befektetési kilátásokat az AI-hoz kapcsolódó növekedési történetek, a geopolitikai kockázatok alakulása és a választásokhoz kötődő piaci árazások határozhatják meg.

A bemutatkozó pitch után a Cápák megkóstolták a termékeket, melyek többüknek is rendkívül ízlettek, viszont Varga Sándor – aki egyébként étteremtulajdonos, és a bejárta a világ legjobb éttermeit – gyorsan megfagyasztott jókedélyű falatozás hangulatát, mikor rámutatott arra, hogy a termékekben nem a szarvasgombát lehet érezni, hanem a mesterségesen kikevert ízeket. Ezt Szőke István és Csík Bálint is megerősítette, ugyanakkor, mint mondták, csupán a termékeik 50 százalékánál alkalmaznak mesterséges aromákat, és egyik céljuk a jövőre nézve az, hogy kikerüljék ezeket a prémium termékeiknél. Csillag Péter kérdésére, hogy inkább egy prémium minőségű termékeket áruló kis manufaktúra lennének, vagy egy nagy, sikeres vállalkozás, az előbbit választották, mire az IT-vállalkozó elmondta, hogy így nincs szükségük befektetőre. Végül Szőke István és Csík Bálint befektetés nélkül távoztak a stúdióból.

Séra Dániel és Kiss Csongor a Krumpli. névre keresztelt vállalkozásukkal érkeztek a Cápák elé, a névből adódóan pedig nem meglepő, hogy cégük a sült krumpli körül forog. Jelenleg két étteremmel rendelkeznek Budapesten, 2026-ban pedig további két egységet nyitnak majd, ezután pedig franchise-ban is szeretnének terjeszkedni. Utóbbihoz kérték a Cápák segítségét: 80 millió forintért cserébe ajánlották a cégük 20 százalékát. Kóstolót nem hoztak, mivel az üzletpolitikájuk első szabálya, hogy mindent frissen készítenek, de kifejtették, hogyan készítik a krumplit és hogy milyen más termékek kaphatóak még náluk.

A számokra rátérve elmondták, hogy 2025-ben 270 milliós nettó árbevétellel rendelkeztek, melyen a hasznuk 30 százalék volt, mire több Cápa is elismerően bólogatott. Séra Dániel, Kiss Csongor és a Cápák közötti beszélgetés mindaddig nagyon ígéretes volt, míg ki nem derült, hogy Csongor egy másik vállalkozásban is érdekelt, amelyet elsődleges projektjének tart, és ráadásul jobban is hisz benne. Itt az addig nagyon lelkesnek tűnő Varga Sándor azonnal kiszállt, majd különböző okokból a többi Cápa is, és végül a sokat hezitáló Csillag Péter sem szállt be a Krumpli.-ba.

Fenyősi Fanni édesanyja által kifejlesztett és általa továbbfejlesztett módszertant hozott a Cápák elé, a TSMT mozgásterápiát, mely a nagy- és finommozgások fejlesztésével érleli a gyerekek idegrendszerét. Elmondta, hogy a cég a szakemberek kiképzésével foglalkozik elsősorban, országos szinten 600 terapeutával dolgoznak együtt, az éves árbevételük pedig stabilan 160-170 millió forint. Jelenlegi célként szoftverük továbbfejlesztését és a világpiacra történő kilépést fogalmazta meg, ehhez pedig 50 millió forintot kért a Cápáktól cége 6,5 százalékáért cserébe.

Tóth Ildikó azonnal beszállt, mint elmondta, 15 évvel ezelőtt az ő fiát is ezzel a módszerrel gyógyították meg. A többi Cápa számára is nagyon szimpatikus volt a vállalkozás, és annak célja, és végül Moldován András kivételével – aki megjegyezte, ő is támogatni fogja Fenyősi Fanni vállalkozását – az összes Cápa beszállt a cégbe összesen 100 millió forintos befektetéssel 13 százalékért cserébe.

A street food hype

A street food jellegű vendéglátóhelyek, különösen a hamburgerezők száma az utóbbi időszakban gyakorlatilag kilőtt Magyarországon. Ez a trend nemcsak Budapestre korlátozódik, de itt koncentrálódik a legtöbb új nyitás, melynek részben oka a magasabb fizetőképességű kereslet, a forgalom, és persze az egész ország főváros-központúsága.

Egyre több olyan étterem is nyílik, melyek egyetlen, jellemzően meglehetősen egyszerű étel köré központosulnak. Ilyen többek közt a Krumpli. is, ahol a sült krumpli a főfogás, de a fővárosban az elmúlt időszakban nyitottak már császármorzsázót, nudlizót, mac and cheese-ezőt vagy épp szuflé palacsintázót is.

Ezek a modellek jellemzően alacsonyabb induló beruházást igényelnek, valamint üzleti szempontból is előny, hogy az egyszerű koncepciók könnyen skálázhatók. A standardizált folyamatok, az egységes receptúrák és az erős vizuális brand lehetővé teszik a gyors terjeszkedést, akár franchise-rendszerben is. Nem véletlen, hogy egyre több hazai vállalkozás már eleve több egységben, hálózatban gondolkodik, és a növekedési stratégiát is ehhez igazítja.

A közösségi média szintén jelentős szerepet játszik abban, hogy ezek az éttermek rövid idő alatt válnak rendkívül népszerűvé. A FOMO, vagyis a kimaradástól való félelem elég erős motiváció főleg a fiatalabb fogyasztók körében, mivel ha egy ilyen étterem videója virálissá válik a TikTokon vagy az Instagramon, sokan azért látogatnak el oda, mert nem akarnak lemaradni az aktuális trendről. Ez rövid idő alatt igen komoly forgalmat generálhat, ugyanakkor kockázatot is jelent, hiszen a hype lecsengésével a kereslet is gyorsan visszaeshet.